Nyolc, kizárólag fejlődő vagy legkevésbé fejlett, egyébként is rendkívül alacsony kibocsátású és/vagy területarányosan nagy esőerdőkkel borított ország volt eddig képes klímasemlegessé válni a Földön, azaz nem bocsátanak ki több üvegházgázt, mint amit természetes elnyelőkkel ne tudnának ellensúlyozni. Ami jó hír, hogy több mint 90 ország is papíron elkötelezett e cél iránt, ami lefedi a globális kibocsátások közel 80%-át. A rossz hír azonban, hogy konkrét ütemtervek nélkül ezek hitelessége és sikeressége erősen kérdéses.
Bhután, Comore-szigetek, Gabon, Guyana, Madagaszkár, Niue, Panama, Suriname – Nyolc, kizárólag fejlődő vagy legkevésbé fejlett, egyébként is rendkívül alacsony kibocsátású és/vagy területarányosan nagy esőerdőkkel borított ország volt eddig képes klímasemlegessé válni a Földön, azaz nem bocsátanak ki több üvegházgázt, mint amit természetes elnyelőkkel ne tudnának ellensúlyozni.
Viszont a világ egészét nézve az országok többsége még mindig túl keveset tesz a klímasemlegesség eléréséért: a jelenleg érvényben lévő politikák alapján a század végére 2,8 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható az iparosodás előtti időkhöz képest, ami nagyon veszélyes.
Ami jó hír, hogy több mint 90 ország is papíron elkötelezett e cél iránt, ami lefedi a globális kibocsátások közel 80%-át. A rossz hír azonban, hogy konkrét ütemtervek nélkül ezek hitelessége és sikeressége erősen kérdéses.
Hogyan érhetjük el a klímasemlegességet? Mindenekelőtt minimálisra kell csökkenteni a kibocsátásokat (például a fosszilis tüzelők, mint a kőszén, kőolaj és földgáz kivezetésével), majd a fennmaradó kibocsátásoknak megfelelő mennyiséget ki kell vonni a légkörből.
A szén-dioxid eltávolításának két fő típusát különböztetjük meg. 1) A már meglévő természetes szén-dioxid-elnyelő folyamatok fokozása 2) High-tech eljárások alkalmazása
Jelenleg a szén-dioxid eltávolítás 99,9%-át olyan hagyományos természettel kapcsolatos intézkedések adják, mint például az újraerdősítés és a talaj szénelnyelésének javítása. Ezen jól bevált gyakorlatok zöme azonnal felskálázható volna, és a költséghatékony kibocsátás-csökkentés akár harmadát is biztosíthatnák. Viszont a high-tech megoldások esetében semmilyen garancia nincs arra, hogy megfelelő ütemben és léptékben fel tudjuk majd skálázni őket, hisz ezek ma még gyerekcipőben járnak és rendkívül drágák.
A „nettó nulla” célkitűzésekben a hangsúlynak azon kell lennie, hogy a gazdaság minden szektorában, nagyléptékben és gyorsan nullához közelítsenek a kibocsátások, és csak minimális mértékben támaszkodjunk a szén-dioxid-kivonó módszerekre.
Mminél tovább halogatjuk a kibocsátások érdemi csökkentését, annál nagyobb szükségünk lesz a szén-dioxid eltávolító megoldásokra, hogy jó eséllyel meg tudjuk állítani a felmelegedést 1,5 °C körül, majd esetleg visszafordítani azt. A 1,5 °C-ot meghaladóminden egyes tized foknyi melegedés további 220 gigatonna szén-dioxid (ami jelenleg kb. 5,5 évnyi globális kibocsátásnak felel meg) eltávolítására fog kényszeríteni bennünket. Ugyanakkor ennek nemcsak felskálázhatóság és költség szempontjából, de fizikai aspektusból is vannak korlátai, ugyanis az éghajlati rendszer nem úgy működik, mint egy termosztát, amit csak úgy fel és le lehet csavargatni.
Mitől lesz hiteles egy klímasemlegességi ígéret? A legfontosabb alappillére, hogy a hosszú távú célokat konkrét rövid- és középtávú ütemtervekkel támasszák alá, hogy az ne csak a távoli jövőbe kihelyezett délibáb legyen. A magyar klímatörvény esetében is hatalmas szakadék van a 2030-as és 2050-es célok között, és jelenleg nem ismert konkrét ütemterv a törvényben foglalt 2050-es magyar klímasemlegességi cél megvalósítására.
Emellett egy ország vagy vállalat klímavédelmi terveinek hitelességét nagyban meghatározza, hogy mekkora mértékben fektetnek be ténylegesen kibocsátás-csökkentésbe, és mekkora mértékben támaszkodnak a kibocsátásaik semlegesítésére. A kibocsátások kiváltására vásárolt ún. „offset” karbonkreditek túlzott és nem megfelelő használata például gyengíti a klímavédelmi tervek hatékonyságát és a klímasemlegességi célok hitelességét. Ha túl olcsón és feltételek nélkül beszerezhetők ezek a kreditek, akkor a szereplők nem érdekeltek saját kibocsátásaik tényleges csökkentésében, és ezzel könnyen halogathatják tevékenységük tényleges dekarbonizációját.
A számítások azt mutatják, hogy amint a világ eléri a nettó nulla kibocsátást 2050 körül, a globális felmelegedés valószínűleg néhány évtizeden belül leáll, és stabilizálódik az addig elért szinten. Ez jó hír abból a szempontból, hogy még megválaszthatjuk éghajlati jövőnket.
Forrás: Másfélfok
