Az orosz hackerek legalább tíz éve támadják Magyarországot is, különösen a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumot. A támadások legalább egy része mögött feltehetően orosz állami szervek állnak – derítette ki legújabb oknyomozása során a Direkt36.
2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte magyar kollégája, Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet. Bár az érdemrendet Lavrov adta át, annak odaítéléséről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött. Nem véletlenül, hiszen a földgömböt körbe ölelő olívaág-koszorút formázó medál – hátoldalán a cirill betűs felirattal: „Béke és Barátság” – a legmagasabb orosz állami kitüntetés, amit külföldi kaphat.
„Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére – szövetségesi kötelezettségeink tiszteletben tartásával párhuzamosan – fenn tudtuk tartani a nemzeti érdekeinknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésünket Moszkvával” – dicsekedett a kitüntetésével a magyar külügyminiszter Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit – írja a Telexen megjelent cikkében a Direkt36. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.
Egy, a Direkt36 birtokába jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. A külügy kommunikációs csatornáinak orosz feltöréséről többek közt olyan volt állami tisztviselők osztottak meg velünk részleteket, akik az incidenst közvetlenül ismerő tisztviselőktől értesültek azokról.
Volt titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hackercsoportjai állnak. Ezek a hackerek egyrészt a korábban Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek, másrészt az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak. A források elmondása szerint a magyar állami szervek régóta és jól ismerik őket, mivel már legalább egy évtizede folyamatosan támadják a kormányzati hálózatokat. A hazai orosz támadások legtöbbször más NATO-s országok elleni hackelésekkel függenek össze, és a támadások beazonosításában a nyugati szövetség tagjai rendre együttműködnek, információkat osztanak meg.
A magyar diplomácia a külügyi hálózatok feltörésével gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára. Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy, ráadásul mindez egy nagyon érzékeny időszakban történik. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt. Eközben nincs semmi jele annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt.
A Direkt36 a magyar külügy elleni orosz titkosszolgálati műveletet és annak legalább egy évtizedre visszanyúló előzményeit, illetve a feltáró-elhárító intézkedések elégtelenségét a külügyes dokumentumok, illetve több mint harminc háttérbeszélgetés segítségével rekonstruálta. Például olyan volt magyar titkosszolgálati tisztekkel is beszéltünk, akik munkájuk során foglalkoztak az orosz hírszerzéssel, és konkrét információkkal rendelkeznek számos, ebben a cikkben bemutatott esetről. A kibertámadás minisztériumi kezeléséről pedig a külügyminisztérium belső ügyeit ismerő források osztottak meg velünk információkat.
A KKM-nek, a Belügyminisztériumnak – mely a kibervédelemért és kémelhárításért elsősorban felel –, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéseket küldtünk a cikk minden fontosabb állításáról még múlt héten. Ezekre egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.
