70%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. Egyedül az Északi-középhegységben és északkeleten kezdődik átlagosan továbbra is március elején és közepén a vegetációs időszak, mindenhol máshol eltolódott. A 20. század nagy részében az éghajlatváltozás még nem hatott a hidegtűrő hazai vegetáció kezdetére, az elmúlt két-három évtizedben azonban már érzékelhető a változás, ami tovább fog erősödni, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést. A pesszimista éghajlati forgatókönyv szerint a jelenlegi megfigyelt trend várhatóan a jövőben folytatódik (húszévente kb. egy hetet előrébb tolódik), és a század végén országos átlagban már január végén megindul a hidegtűrő vegetáció fejlődése. A melegigényes növények esetében jelenleg ilyen jelentős változás még nem érhető tetten, de a jövőben azok vegetációs időszaka is jóval előrébb tolódva kezdődik majd. A korábbi növényfejlődés csak látszólag kedvező a mezőgazdaságnak. Bár sokéves átlagban csökken a fagyos napok száma az országban, nagy hidegek továbbra is előfordulhatnak, ami tovább növelheti a fagykárokat, különösen a melegigényes növények esetében.
Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése a Másfélfok jóvoltából.
Hazánkban alapvetően két hőmérsékleti küszöbértéket érdemes megkülönböztetni arra vonatkozóan, hogy mikor indul a növények fejlődése. Ezzel gyakorlatilag meghatározhatjuk, hogy milyen növényeket tud a mezőgazdaság egy adott területen termeszteni, és a kérdéses növényeket mikor lehet már elvetni. A növényfajok mindegyike egymástól eltérő hőmérsékleten kezdi a vegetációs időszakot (a magcsírázással): például a káposztánál már 2 °C-on, a répa esetén 5 °C-on, míg a szőlőnél és a gyümölcsfáknál csak 10 °C körül.
A hidegtűrő növényeknél tehát a küszöb az 5 °C-os napi átlaghőmérsékletet jelenti, míg a melegigényes növényeknél a bázishőmérséklet ennél magasabb, 10 °C. Mivel a vegetáció kezdetéhez nem elég egyetlen napon ilyen hőmérsékletet mérnünk (hiszen például idén január elején több napig is átléptük napi átlagban a küszöbhőmérsékletet), ezért általában az 5 napon át fennálló időszak végét tekintjük a vegetációs periódus kezdetének.
Mérhetően előrébb tolódott a hidegtűrő növények fejlődése az országban
Tekintsük először az elmúlt 50 év megfigyeléseit! A hidegtűrő növények vegetációs időszaka nagyon változékonyan alakult: országos átlagban legtöbbször márciusban kezdődött, de egyszer olyan év is előfordult már, hogy januárra esett (mégpedig a nagyon enyhe 2006/07-es télen), illetve egyszer nagyon késői kezdésre is akadt példa: április elejére (1996 tavaszán). Négy hazai állomást (Szeged, Pécs, Győr, Debrecen) vizsgálva, az idei vegetációs periódus február 20. körül elkezdődött már a hidegtűrő növények számára. Ha a területi eloszlást nézzük (1. ábra, felső sor), jól kirajzolódik az, hogy átlagosan dél-délnyugaton indul meg a leghamarabb a hidegtűrők fejlődése, azonban
míg 40 évvel ezelőtt ez még inkább általában március elején volt, az utóbbi két évtizedben már február közepére esett. Ez jelentős, két-három hetes korábbra tolódást jelent.
Budapesttől keletre szintén ilyen mértékű változást tapasztalhattunk, de itt egy későbbi, március közepi időszakról tolódtak a növények fejlődéséhez kedvező éghajlati feltételek február végére.
Egyedül hegységeinkben és északon kezdődik átlagosan továbbra is márciusban a vegetációs időszak.
A melegigényes növények magcsírázása országos átlagban április 10. körül kezdődik, és ebben az esetben nem látunk az hidegtűrőkhöz hasonló változékonyságot: az évek hetedében országos átlagban már márciusban megindulhatott a fejlődés. Ha esetleg erre mégsem került sor, áprilisban akkor is mindig elértük a növények számára kedvező időszakot.
Érdekesség, hogy ez idén (március 23-ig) még nem kezdődött el az eddigi hűvös (meteorológiai) tavasz miatt (hiszen nem elég, hogy nappal enyhe az idő, ha emellett hajnalonként még jelentősen fagy). Ha az országon belüli eloszlásra tekintünk, azt láthatjuk, hogy leghamarabb délen, április elején indul meg a melegigényesek vegetációs időszaka, míg legkésőbb északon, csak április legvégén.
Most vizsgáljuk meg azt, hogy az ember okolható-e a hidegtűrő növények esetében a vegetációs periódus utóbbi évtizedekben bekövetkezett előrébb tolódásáért! Ehhez az elmúlt szűk 50 évre vonatkozóan kétféle éghajlati szimulációt tekintettünk: az egyik esetben a modellek csak a természetes kényszereket veszik figyelembe, míg a másik esetben ezek mellett az emberi tevékenység hatására egyre növekedő üvegházgáz-koncentrációt is.
A megfigyelésekkel azonos, statisztikailag szignifikánsan korábbra változó trendet 9-ből 6 modell esetében csak akkor kapjuk meg, ha az emberi hatást is figyelembe vesszük, míg a többi modellnél a természetes változékonyság dominál még.
Ez a 70%-os valószínűség azt jelzi, hogy az emberiség okozta az elmúlt néhány évtizedben megfigyelhető változást.
A mezőgazdaság számára első hallásra előnyös, hogy a növények vegetációs időszaka jóval korábbra tolódik. Ugyanakkor, ha mindez már januárban elkezdődik a hidegtűrők esetén, akkor az ezt követően esetlegesen még megjelenő fagyok óriási kárt okoznak a hidegre kevésbé érzékeny növények fejlődésében egy érzékeny, virágzási fázisban, ami a termés elmaradásához vezethet. Az éves fagykárok több mint kétharmada már most is a tavaszi időszakra koncentrálódik.
A melegigényes növények esetében ez még nagyobb károkat okozhat, így a késői fagyok vizsgálata további fontos információt nyújthat a jövőbeli alkalmazkodás szempontjából. Mindezek a számszerű eredmények a gondos előkészítést és tervezést segítik elő, ami elengedhetetlen a megfelelő növénykultúrák kiválasztásához az egyes tájegységek adottságait is figyelembe véve.
Ha kíváncsi a kutatás teljes szövegére, látogasson el a Másfélfok weboldalára!
