A levél szerint a csádi elnök szükség esetén akár a fegyveres terrorista csoportokkal szembeni közvetlen beavatkozásra is bevetette volna a magyar katonákat. Hogy valódi-e a levél? Igen, mivel erre hivatkozva szavazta meg a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást 2023-ban. Most már a szövegét is ismerjük.
A Telex.hu birtokába került az a levél, amelyet Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök 2023-ban írt Orbán Viktornak, és amely jogalapot adott volna a magyar katonáknak arra, hogy Csádban tartózkodjanak.
A dokumentumból kiderül: a csádi elnök szükség esetén akár a fegyveres terrorista csoportokkal szembeni közvetlen beavatkozásra is bevetette volna az országába érkező magyar katonákat.
A Telexhez kiszivárgott levél első hét bekezdése a következő:
Őexcellenciája Miniszterelnök Úr,
Kormányunk rendkívüli erőfeszítéseket tesz a lakosság jólétének biztosítása és a Csádi Köztársaság területi integritásának megőrzése érdekében. Az ország és a Száhel-övezet stabilitását azonban a terrorista csoportok jelenléte és a szomszédos országokban a közelmúltban bekövetkezett fejlemények befolyásolják.
Annak ellenére, hogy a fegyveres biztonsági erőink mindent megtesznek országunk védelmében, a csádi biztonsági helyzet javítása érdekében üdvözöljük a baráti országok – köztük európai partnereink – által nyújtott segítséget. A 2023. július 6-8. között N’Djamenában, magas szintű katonai szakértőink részvételével tartott megbeszéléseken jól tükröződött az a szándékunk, hogy egy biztonsági együttműködés érdekében Magyarországot meghívjuk országunkba. A megbeszélésekből levont következtetések egyben megerősítették Csádnak a magyar partnereinkhez intézett, annak katonai felszereléseire és szakértelmére vonatkozó speciális igényeit, megalapozva ezzel egy hosszú távú együttműködést.
Ennek fényében az Ön kormányától kérem, hogy biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre. Következésképp ezen meghívólevél a magyar fegyveres erők tagjai és egységei Csádi Köztársaságba való telepítése hivatalos jogalapjának minősül.
A magyar fegyveres erők tevékenysége hozzá fog járulni a harci és katonai képességek megerősítéséhez, az állami szereplők és a közigazgatás nagyobb mértékű jelenlétének a sérülékeny területeken történő elősegítéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, amelyek mind alapvető fontosságúak a térségünk békéje és biztonsága szempontjából.
Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával. Országunk fegyveres erői is készek megosztani tapasztalataikat Magyarországgal.
A magyar fegyveres erőknek jogukban fog állni erőt alkalmazni, beleértve szükség esetén a halálos erőt is, figyelembe véve a harcérintkezési szabályokat, ideértve az országaink között külön egyeztetendő műveleti szabályokat is.
Amíg ennek érdekében egy külön megállapodás megkötése szükségessé nem válik, a magyar fegyveres erők országunk területére telepített elemeinek jogállása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény értelmében a diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzetével lesz egyenértékű, beleértve a külföldi fegyveres erők számára biztosított általánosan elfogadott mentességeket és egyéb kedvezményeket.
Az országgyűlés 2023-ban erre a levelére hivatkozva szavazta meg a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást. Az országba magyar csapatok mostanáig nem mentek, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt.
Egy néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra került dokumentum szerint a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, mert még idén katonákat küldött volna Csádba, és 27 milliárdos éves költséget számolt a katonai misszióra.
A 444.hu arról írt, hogy a Honvédelmi Minisztérium tervezete végül azért nem került a kormány elé, mert Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója „az aktuális helyzetre való tekintettel” nem tartotta időszerűnek, hogy a kormány döntsön a kérdésről.
A csádi misszió most azért került be ismét a hírekbe, mert Pálinkás Szilveszter százados a múlt héten a Telexnek adott interjújában többek között arról beszélt, hogy Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia erőltette a magyar katonai missziót Csádban, ráadásul 50 százalékos emberveszteséggel számolt. Erről állítása szerint maga Orbán Gáspár beszélt neki, amikor együtt jártak egyetemre Londonban.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
