Drámai méreteket öltött a háziorvoshiány Magyarországon: mintegy 1,2 millió ember él olyan területen, ahol nem biztosított a folyamatos orvosi ellátás. A helyzet különösen aggasztó megyénkben, ahol 74 praxis betöltetlen.
A magyar egészségügyi alapellátás példátlan válsággal néz szembe: országszerte 940 háziorvosi praxis áll üresen, és ez a szám egyetlen év leforgása alatt 114-gyel emelkedett. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss adatai szerint a helyzet tovább romlik: 2025 januárjától újabb hét praxisban szűnik meg az orvosi ellátás. A helyzet 2016 óta folyamatosan romlik, amikor még “csak” 754 praxis állt üresen. Az utóbbi két évben tapasztalt szinte exponenciális növekedés hátterében az ügyeleti rendszer átalakítása is állhat.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szerint a praxisok 15 százalékának betöltetlensége azt eredményezi, hogy bár a lakosok egy része más körzetekbe jelentkezett át, még így is közel 900 ezer ember kizárólag helyettesítő orvosokon keresztül jut egészségügyi ellátáshoz. Ez azt jelenti, hogy a lakosság minden tizedik tagja nem részesül teljes értékű alapellátásban, ami jelentősen befolyásolhatja az egészségügyi ellátás minőségét.
A probléma különösen súlyos a központi régióban: Pest megyében 247, Budapesten pedig 191 háziorvosi praxis vár betöltésre.
A területi egyenlőtlenségek markánsak: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 104, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 74, Győr-Moson-Sopron megyében 71, Vas megyében pedig 70 betöltetlen praxist tartanak számon. Békés megyében 66, Fejér megyében 53, Somogy megyében 51, míg Bács-Kiskun megyében 48 praxis vár háziorvosra. Lakosságarányosan vizsgálva Vas megyében a legsúlyosabb a helyzet, ezt követi Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye, majd Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén.
Megyénkben 2024. október 1-jén 59 betöltetlen háziorvosi praxis volt, ami akkor negyedik legtöbb az országban, ez azóta jelentősen, 11-gyel nőtt. 2024 elején még csak 48, 2023 elején 43 betöltetlen praxis volt Jász-Nagykun-Szolnokban. Van olyan település, Mezőhék, ahol már 20 éve várnak háziorvosra, de Fegyverneken vagy Jászladányban sem jobb a helyzet – előbbin 2008 augusztusa, utóbbin 2013 novembere óta várnak a praxis betöltésére.
Komáromi Zoltán háziorvos, a DK országgyűlési képviselője szerint a válság mélyülése mögött elsősorban a kormányzati stratégia áll. Az elmúlt években bevezetett intézkedések, mint a növekvő adminisztratív terhek, a többlet jelentési kötelezettségek és a finanszírozás bizonytalansága miatt a szakma egyre kevésbé vonzó a fiatal orvosok számára, miközben a tapasztalt háziorvosokat a pálya elhagyására készteti. A politikus szerint azonnali beavatkozásra van szükség az utánpótlásképzés területén, valamint vonzóbb szakmai és egzisztenciális perspektívát kell kínálni a fiatal orvostanhallgatóknak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban mindössze 5604 háziorvos és házi gyermekorvos működött az alapellátásban, 144 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek következtében egy háziorvosra átlagosan 1710 lakos jut, ami 40 fővel több, mint 2022-ben. Az egészségügyi rendszer egészét tekintve 8400 betöltetlen állás van, amelynek körülbelül negyede orvosi, fele pedig szakdolgozói pozíció.
A kistelepüléseken különösen kritikus a helyzet: mintegy 1400 településen és 534 ezer lakos számára – az ország népességének 5,6 százaléka – nem érhető el helyben háziorvosi ellátás. A praxisok 13 százalékát helyettesítéssel látják el. A terhelés területileg egyenlőtlen: míg Budapest belső kerületeiben 1000-1900 lakos jut egy háziorvosra, addig 43 járásban ez a szám meghaladja a 2000 főt, Gönc térségében pedig egy háziorvosnak akár 3213 lakost is el kell látnia.
A kialakult helyzet egyre inkább a magánegészségügy felé tereli mind a betegeket, mind az orvosokat. Az OECD felmérése szerint már 2021-ben a magyarországi egészségügyi kiadások 25 százalékát a lakosság saját zsebből fizette, ami jelentősen meghaladja a 15 százalékos uniós átlagot.
A Top30 egészségügyi magánszolgáltató árbevétele 2023-ban 16 százalékkal nőtt, elérve a 170 milliárd forintot. Kincses Gyula szerint azonban nincs elegendő orvos és szakdolgozó két párhuzamos egészségügyi rendszer működtetéséhez Magyarországon.
Az állami egészségügy helyzetét tovább súlyosbítja a kórházak jelentős adósságállománya, amely 2025 elején közel 130 milliárd forintot tesz ki. Az ágazati szakértők szerint a magánszektor további erősödése várható, mivel az állami egészségügy problémái továbbra is a magánellátás felé terelik a betegeket.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
