Financiális, valamint oktatással kapcsolatos ügyekben faggatták az iskolás korú gyermekek szüleit egy kutatás keretében. A vizsgálatban több mint ötezer válaszadó vett részt, hogy ezzel segítsen képet adni a tanítás és taníttatás fontos kérdéseiben
Kezdetét vette az idei tanév, melyet a szokásosnál is több pletyka és felháborodás kísér. A mobiltelefonok kitiltása, a hőségriadó miatt elmaradt órák, a bezárt iskolák, illetve a pedagógusok hiánya már kellőképp felborzolta a kedélyeket. A kaotikusra sikerült rajtolással párhuzamban a szükséges felszerelések emelkedő árairól, a költségvetés nehezen kivitelezhető elosztásáról, egyéni és közös érdekekről, szokásokról nyilatkoztak a magyar gyermekek gondviselői.
A Pénzcentrum egy nem reprezentatív vizsgálat során arról kérdezte az édesanyákat és édesapákat, hogy miből gazdálkodják ki, illetve hol oldják meg a tanévkezdéshez szükséges tárgyi feltételek beszerzését. Továbbá kérdőívükben szó esett arról is, hogy jut- e idő és pénz különórákra, edzésre járatni a tanulókat, valamint, hogy mennyire értenek egyet az ingyenes tankönyvek, vagy a reggel kilenctől délután ötig tartó tanítási idő esetleges bevezetésével.
A kutatás eredményeiből kiderül, hogy az induláshoz nélkülözhetetlen tanszerek megvásárlását tízezer forint alatt nem nagyon lehet megúszni. A válaszadók elenyésző aránya (6,73 százalék) vallotta azt, hogy ennyiből megoldja. Tízezer és húszezer forintot 15,37 százalék költ, a legtöbb válaszadó (21,71 százalék) húsz-harmincezer forintért értékben vásárol felszerelést gyerekenként. Százezer forint felett a résztvevők 6,3 százaléka engedheti meg magának a tanévkezdést. Persze nem mindegy, hány iskolás korú gyerek van a családban, hiszen az is befolyásolja a büdzsét.
Területi megoszlásban látszik, hogy Tolna, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben jut a legkevesebb pénz egy gyerekre iskolakezdéskor.
A kormány által évek óta biztosított ingyen tankönyvek tekintetében kijelenthetjük, hogy bár komoly anyagi segítséget nyújthatnak, gátolják a pedagógusokat a szabad, de talán az eredményes oktatásban is, hiszen nincs választási lehetőségük, kizárólag egyféle könyvből taníthatnak.
A megkérdezettek 62,85 százaléka ezt jó kormányzati határozásnak tartja, ha azonban megnézzük iskolai végzettség szerinti csoportosításban, látható, hogy minél tanultabb valaki, annál kevésbé szimpatizál a döntéssel.
Lakóhely szerint az ország legszegényebb vidékein Borsodban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében válaszoltak igennel legnagyobb arányban a kérdésre.
Míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 85,88, addig a legmagasabb végzettséggel rendelkezőknek már csupán a 44,93 százaléka üdvözli ezt a lépést.
Arra a kérdésre, hogy hol vásárolnak be legszívesebben az iskolakezdéshez a legtöbb válaszadó, 55,21 a diszkontokat, hipermarketeket, 33,33, tehát pontosan az egyharmaduk papír-írószer boltokat, 8,25 százalék pedig online áruházakat jelölt meg. Sokan akadtak, akik csak hitelből, családtól, illetve barátoktól kölcsönkért összegekből tudták finanszírozni a tanévkezdést.
Ennek ellenére a mostani felmérés szerint edzésre, különórára a gyerekek 66,38 százaléka fog járni, és minél képzettebb a szülő, annál valószínűbb, hogy az iskolán kívül részt vesz egyéb oktatáson is, ami fokozottan igaz Pest megye vonzáskörzetére.
A kutatásban szerepet kapott az esetleges kilenc órás iskolakezdés is, melynek valójában törvényi akadálya nincs, ugyanis Magyarországon a pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. Ami azt illeti, a szakemberek szerint a gyerekeknek még jót is tenne, ha többet pihenhetnének, azonban úgy tűnik, hogy a felnőttek nem rajonganak az ötletért. Az 5187 megkérdezett szülő közel kétharmada (61,62 százalék) nem támogatja ezt a megoldást, az viszont itt is megfigyelhető, hogy magasabb szinten kvalifikált körökben nagyobb népszerűségnek örvend ez az elképzelés.
Fotók: Pénzcentrum.hu, envato.com
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
