Az előző év gazdasági nehézségei és a munkaerőpiaci átrendeződés következményeként annak ellenére is rendkívül magas a munkavállalói fluktuáció, hogy országos szinten számottevően, öt százalékkal csökkent. A HR-Evolution idei országos fluktuációkutatása szerint azonban a vállalatok nem lélegezhetnek fel, mert ez az érték még mindig kétszerese az elfogadhatónak.
A tavalyi recesszió nem egyformán hatott az egyes iparágakra, a fluktuáció változása szektoronként eltérő volt, a termelőiben például 28%-ra csökkent az egy évvel korábbi 36%-ról, míg a szolgáltatóiban 31-ről 33%-ra nőtt, illetve a kereskedelem területén is növekedés figyelhető meg. A szellemi dolgozók fluktuációja az egy évvel ezelőtti 19%-os csúcs után 16-ra ment le, a kékgallérosok elvándorlása pedig 40-ről 35%-ra változott.
„Az elmúlt év gazdasági nehézségei jelentős kihívások elé állították a vállalatokat, ami közvetlenül befolyásolta a munkavállalói mobilitást. Csökkent a cégek munkaerő-kereslete, emiatt sok munkavállaló óvatosabbá vált a munkahelyváltást illetően és ez csökkentette a fluktuációs rátát” – magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Kiderült az is, hogy a cégek majdnem egynegyede direkt nem pótolja a kilépőit, azaz passzív leépítést folytat. A béremelések gyakorisága visszaesett, 2022-ben a cégek 44 százaléka emelt legalább két alkalommal bért, addig tavaly már csak 20% adott legalább kétszer béremelést.
A termelő szektor munkaerő igényét külföldi munkavállalók bevonása enyhítette. A kutatásban résztvevő termelő vállalatok fele foglalkoztat külföldi vendégmunkásokat.
Főként ukrajnai és fülöp-szigeteki munkásokat alkalmaznak, de érkeznek dolgozók Délkelet- és Közép Ázsiából, valamint Szerbiából. A jelenség szerte az országban, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Jászberényben, Szolnokon) kifejezetten megfigyelhető. A vállalatok úgy érzik, a vendégmunkások jobban terhelhetőek, jobb teljesítményt nyújtanak és közöttük a fluktuáció is alacsonyabb, összehasonlítva a magyar munakerővel.
„Persze bőven van a vendégmunkások alkalmazásának árnyoldala is. A legfőbb hátrányt a nyelvi nehézségek jelentik, mivel fordításokra, többnyelvű tájékoztatókra, tolmácsokra van szükség, ami bonyolítja a folyamatokat és a szervezést. Emellett a kulturális, vallási különbségek jelentenek problémát, melyek megoldására a vezetőket képezni kell és a munkatársak számára integrációs programot kell kialakítani. Ráadásul a vendégmunkások foglalkoztatása költségesebb, a fenti okok, az elszállásolás és az étkeztetés biztosítása miatt” – mutat rá Csikós-Nagy Katalin.
A fluktuációkezelő szakértő szerint a megoldás a paradigmaváltás lehet. Nem kész munkavállalót kell keresni, hanem a jó adottságú, fejlődőképes jelentkezőket kell átképezni és fejleszteni. Ez a megközelítést sokkal nagyobb merítést tesz lehetővé. Intenzív bővüléskor pedig, ahol lehet, külföldi munkavállalók alkalmazását is számításba kell venni, mert a mai munkaerőpiaci folyamatok tükrében, hosszú távon ez egyre inkább megkerülhetetlen.
Képünk illusztráció.
Kép: behaviour.hu
