Majdnem 180 kilométer hosszú, de a nagyobb folyóink közül van egy különleges tulajdonsága.
A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. A folyó mentén Nógrádon kívül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyén folyik keresztül, vízgyűjtő területén összesen 208 000 ember él.
Lefolyása
Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves-hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban.
A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba.
Vízrajzi adatai
A hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km².
Mellékvizei
A Tarján-patak, Kis-Zagyva, Szuha-patak, a Bér-patak, a Galga és a Kövecses-patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak. A Gödöllői-dombság területéről: a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva.
Balogh Richárd pedig a közösségi médiában tette hozzá, hogy az egyetlen magyarországi folyó, amelynek minden mellékfolyója, patakja, csermelye, az összes ere és forrása, azaz a teljes vízgyűjtő területe az országhatáron belül ered. A Cserhát keleti, a Karancs-Medves hegység déli, a Mátra nyugati vízfolyásait, majd a Hevesi puszták, a Galga-, a Tarna-, a Tápió mente vizeit viszi Szolnokig, ahol a Tiszába torkollik. (Forrás: Szucsigatito.hu)
