Az elmúlt 52 év magyarországi csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Az 1971–2022-es adatok alapján hazánk nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás.
Június 8. Medárd napja és a népi mondás szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog, míg ha Medárdkor nem esik, akkor 40 napos szárazság várható. A Másfélfok munkatársa arra volt kíváncsi, hogy az 1971–2022-es magyarországi csapadékadatok szerint mennyire állja meg a helyét a fenti népi hiedelem. Megjegyzik, hogy a csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben is, továbbá a vizsgálatban érintett két hónap, június és július a legcsapadékosabb Magyarországon.
Az elmúlt 52 év magyarországi csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat nem igazán állja meg a helyét. Az 1971–2022-es adatok alapján hazánk nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás. (a módszertant a cikk végén találjátok)
Összesen négy feltételt (1-4.) vizsgáltak a teljes 52 évre (1971–2022), valamint ezen időszak első és második 26 évére (rendre 1971–1996 és 1997–2022) vonatkozóan, hogy megállapíthassák, történt-e változás a beválási mutatókban.
Pár apróbb területen beválhat a népi jóslás, de ebből nem lesz országos trend: ha elkezdünk mazsolázni a magyarországi rácspontok között, akkor találhatunk pár olyan apróbb területet az országban (pl. Békéscsaba vagy Zsámbék mellett), ahol nagyobb arányban vált be a népi hiedelem, de ebből nem áll össze országos trend és szintén nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni.
A Medárd utáni 40 napban azonban nőttek a nagycsapadékok: 1997–2022-ben több volt a 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma az 1971-1996-os időszakhoz képest.
A növekedés elsősorban az Alföld középső területein, valamint a Dunántúl északkeleti felén látható, habár a változás országos átlagban nem jelentős mértékű.
Ezt a tendenciát a jövőre vonatkozó modellszimulációk is alátámasztják, miszerint a következő évtizedekben a csapadéktevékenység szélsőségesebbé válására számíthatunk. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető. Nevezetesen, több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső), ugyanakkor az egybefüggő száraz időszakok is hosszabbá válnak a nyári időszakban.
Ez a megváltozott eloszlás pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amely sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra szempontjából nem kedvező.
Mivel a csapadéktevékenység szélsőségesebbé válása is összefüggésben áll a melegedő tendenciával, fontos a klímaváltozás mihamarabbi mérséklése, hogy elkerüljük/csökkenthessük a kapcsolódó potenciális károkat.
