Az AB abban az ügyben mondott ítéletet, hogy Szalay Ferenc fedezte a korábbi fideszes polgármester korrupt telekügyleteit, és ő maga is korrupt, mert nem határolódott el elődjének az ingatlan áron aluli értékesítését eredményező döntésétől.
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a kúriai ítéletet, amely elutasította Szalay Ferenc szolnoki polgármester minden panaszát. A konfliktus még 1995-ben kezdődött, amikor a később jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Attila fideszes szolnoki polgármester kötött egy vitatott ingatlanügyletet. A 2019-es önkormányzati választás előtt a közösségi médiában az akkori – és abban az évben is újraválasztott –, szintén fideszes polgármestert, Szalay Ferencet vádolta meg valaki, hogy fedezi Várhegyi egykori „korrupt telekügyletét”, és együtt 15 millió forinttal károsították meg a várost.
Szalay perelt, mert szerinte ezek valótlan tényállítások, amelyek nem állnak a véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alatt. A bejegyzések alkalmasok voltak arra, hogy őt hiteltelenítsék és vele szemben bizalmatlanságot ébresszenek, ezt közszereplőként sem köteles eltűrni.
Első fokon veszített, mert a bíróság szerint az ingatlan 1995-ös eladási ára és az OTP Banknak történő továbbértékesítés ára között valóban 15 millió forint volt a különbség, ez tehát nem valótlan, elődjétől pedig soha nem határolódott el Szalay. Fellebbezés után ugyan a polgármester nyert, de végül a Kúria az elsőfokú ítéletet erősítette meg. Ez ellen fordult a politikus az Ab-hoz.
A testület szerint a Kúria tévedett: nem volt politikai véleményként értékelhető az 1995-ös ügyletre vonatkozó kijelentés, a Kúriának ugyanis értékelnie kellett volna, hogy a vitatott bejegyzésben állított károkozás jelentős részéért a mostani polgármester semmiképpen nem lehetett felelős, hiszen az érintett ingatlan eladásakor ő semmilyen önkormányzati tisztséget nem töltött be. Azt a kijelentést viszont helyesen értelmezte a Kúria az Ab szerint, hogy Szalay fedezte a korábbi polgármester korrupt telekügyleteit, és ő maga is korrupt, mert nem határolódott el elődjének az ingatlan áron aluli értékesítését eredményező döntésétől.
Ez tényleg politikai vélemény volt, amely bár túlzó, ezt Szalay Ferencnek mint közszereplőnek tűrnie kellett. Vagyis az Ab egy pontban nem adott igazat az alkotmányjogi panaszt benyújtó polgármesternek, de egy másikban igen, és ez elég volt a kúriai ítélet megsemmisítéséhez. (via Hvg)
Helyreigazítás:
A portálunkon 2023. május 11. napján az ,,Az Alkotmánybíróság hivatalosan kimondta: korrupt a szolnoki polgármester” címmel megjelent cikk az alábbi valótlan tartalmú tényállításokat tartalmazza: ,,Az Alkotmánybíróság hivatalosan kimondta: korrupt a szolnoki polgármester”. “Vagyis az Ab egy pontban nem adott igazat az alkotmányjogi panaszt benyújtó polgármesternek, de egy másikban igen, és ez elég volt a kúriai ítélet megsemmisítéséhez.“.
Fentiekkel szemben a valóság az, hogy az Alkotmánybíróság nem mondta ki, nem állapította meg azt, hogy korrupt a szolnoki polgármester. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a sérelmezett alperesi közlés politikai véleményként értékelendő. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az alperesi Facebook -bejegyzés sérelmezett közléseinek Kúria általi értékelése megfelel-e az Alaptörvénynek, az alkotmányossági követelményeknek vagy ellentétes az Alaptörvénnyel. Erre tekintettel állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy az alperesi Facebook-bejegyzés ezen pontjának Kúria általi értékelése nem ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, egy ilyen tartalmú közlés politikai véleményként értékelendő.
A cikkben írtakkal szemben továbbá a valóság az, hogy három fő kérdést vizsgáltak az eljárt bíróságok az alperes Facebook-bejegyzésével összefüggésben, és háromból két pontban adott igazat az Alkotmánybíróság az indítványozónak, két sérelmezett alperesi közlés kapcsán állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a kúriai ítélet nem felel meg az Alaptorvény VI. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek, ellentétes az Alaptorvény VI. cikk (1) bekezdésével, vagyis az alkotmányjogi panasz ezek tekintetben megalapozott.
Fentiek alapján állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a Kúria ítélete nem teljes mértékben vette figyelembe az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséből és ezzel szoros összefüggésben az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeket, így az alkotmányjogi panaszban támadott kúriai ítélet ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével.
Mindezekre tekintettel semmisítette meg az Alkotmánybíróság a Kúria támadott ítéletét, és nem azon, a cikkben irt okból, hogy egy pontban igazat adott az Alkotmánybíróság az indítványozónak és ez elég volt a kúriai ítélet megsemmisítéséhez.
