167 éve született Hild Viktor

Megosztás

Hild Viktor Kecskeméten született, de életének jelentős részét Szolnokon töltötte. 1855. november 28-án látta meg a napvilágot Hild Károly -1848-as őrnagy- gyermekeként és Hild József építész unokájaként.

Hild József , a XIX. század első felének egyik legjelentősebb magyarországi építésze volt, akinek a nevéhez fűződött az esztergomi és az egri székesegyházak megalkotása, továbbá a pesti Szent István bazilika tervezése és építésének megkezdése. 

Hild Viktort szülei különválása után Pesten élő építész nagyapja veszi magához, aki megtanítja rajzolni, aminek később, az ásatások során, a leletek ábrázolásánál nagy hasznát veszi. Később a pesti piaristáknál végzi gimnáziumi tanulmányait, majd a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára iratkozik be. Ezt azonban apja halála után abbahagyja, inkább kadétiskolába jelentkezik.

A katonai fegyelem és vak engedelmesség azonban éles ellentétben állt természetével, ezért a hadsereget négy év után otthagyja és Jászárokszállásra, édesanyja házába költözik. Nem sokkal később itt találkozik Pongrácz Erzsébet tanítónővel, akivel gyorsan szerelemre lobbannak és 1881-ben házasságot kötnek. Egy gyermekük születik, Hild Elza.

Hamarosan Kolozsvárra költöznek. Itt előbb vasúti tisztviselő, majd a Kolozsvár című lap főmunkatársa lesz. 1887-ben visszaköltözött a Jászságba. Jászapátiban “Jászság” címmel lapot indított, melynek szerkesztését és kiadását három évvel később Jászberénybe helyezték át.

1902-ben a megyeszékhelyre jönnek, ahol Szolnoki Lapok címen indít újságot, nevének feltüntetése nélkül. Lelkesen harcol egy, a megyeszékhelyen létesítendő múzeumért. S

Szolnokon az egykori Katonavárosban, az Oskola (ma Arany János) utcában álló lakóházban élt családjával (a nyitóképen látható az épület). Hild Viktor az utcai kétablakos szobában rendezte be munkaszobáját, ahol gyakran fogadta tudós barátait, köztük Móra Ferencet is.

1913-ban a Független Lap című újság szerkesztője lesz. „A legjobb lap, amely valaha Szolnokon napvilágot látott…” — méltatta Szabó Barna. Élete utolsó évtizedében a vármegye levéltárosaként tevékenykedik. Hild megyei levéltárnoki állását viszonylag idős korában, 65 évesen nyerte el.

1922-ben meghalt édesanyja, akivel fiatal kora óta nagyon rossz volt a kapcsolata.

Nagy László, egykori szolgabíró visszaemlékezése szerint megesett, hogy egyszer koporsót küldött anyja születésnapjára.

A másik szülői oldalról azonban Hild Viktor szép vagyont örökölt és végre megszabadulhatott az életének nagy részét megnehezítő megélhetési problémáitól.

Hild Viktor, a régész, történész és hírlapíró 1929. április 14-én hunyt el Szolnokon.

1934-ben lánya a városra hagyományozta értékes régiség-, érem- és kéziratgyűjteményét, negyed évszázadon át vezetett kéziratos régészeti naplóját, továbbá szakkönyvtárát, megteremtve a városi múzeum és közkönyvtár alapjait. Ezek -a háborús károkat leszámítva-, jórészt ma is a Verseghy Ferenc Könyvtár és a Damjanich János Múzeum állományába tartoznak.

Hild Viktor és felesége sírboltja a szolnoki római katolikus temetőben áll. (A város díszsírhelyet adományozott számukra.) Hild Viktor szolnoki lakóházát emléktábla jelöli; a Városi Könyvtár és egy utca viseli a nevét a Széchenyi városrészen.

Emléktábla Hild Viktor szolnoki, Arany János utcai lakóházának falán.

Kapcsolódó cikkek