Folyamatos, durva ellentmondások jelzik a magyarországi üzemanyaghelyzetet

Megosztás

Ha valami elhangzik, biztos, hogy rövidesen az ellenkezője bizonyosodik be. A kormányzati kommunikáció a benzinárstop bevezetése óta többszörösen ellentmond saját magának. Többször is hoznak egy határozatot és belengetnek valamit, amit utána ezért vagy azért, de nem tartanak be, állításaik nagy része pedig jó, ha részben igaz.

Ezeket a durva ellentmondásokat pedig a 444.hu próbálta összeszedni a teljesség igénye nélkül.

Egy győri benzinkút példája mutatja talán legjobban, mekkora a káosz az üzemanyagpiacon: a hatósági benzinár okozta készlethiány (nem kaptak üzemanyagot a Moltól) miatt bezártak, az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) viszont kaptak egy határozatot, hogy a Molt kijelölték a töltőállomás átvételére, az olajtársaság viszont nem vette át a kutat, ellenben szerdán újra kinyitnak, mert a Mol inkább mégis szállít nekik üzemanyagot.

A hatósági benzinár témájában nehéz olyan szereplőt találni, aki az elmúlt négy hónapban ne keveredett volna önellentmondásba. Pedig a lényeg alapvetően egy mondatban összefoglalható: az elszabaduló infláció letörésének szándékával az Orbán-kormány tavaly november 15-től 480 forintos hatósági árat szabott meg a 95-ös benzinre és gázolajra, ez pedig idén februárra benzinhiányt okozott, és egyre több, jellemzően családi tulajdonban lévő, független benzinkútnak kellett bezárnia. A kormány rendelete szerint a veszteséget (az üzemanyagok beszerzési ára és a rögzített kiskereskedelmi ár közötti különbséget) ugyanis a kereskedőknek vagy a benzinkutaknak kellene állniuk.

Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy az árrögzítés komoly ellátási gondokat okozhat, jöttek sorban a magyarázatok, újabb és újabb állítások, amelyekről néhány napon belül megint kiderült, hogy semmi közük a valósághoz.

Összeszedtünk néhányat:

1. Csak a vidéket érinti, Budapesten nem lesz hatása

Mármint az árrögzítés okozta ellátási problémák és benzinkútbezárások. Ezt a szakértői véleményt főleg még a hatósági ár bevezetésekor lehetett sokszor hallani. Ez egy ideig igaznak tűnt, de ma már több budapesti töltőállomáson is mennyiségi korlátozás van, illetve Pest-környéki településeken is zártak be benzinkutak.

2. Jogszerűtlen a tankolási korlátozás a benzinkutakon

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február 16-án mondta azt egy Kormányinfón, hogy jogszerűtlen a tankolási korlátozás a benzinkutakon, ezért a NAV határozottan fel fog ellene lépni. Ehhez képest most nehéz olyan kutat találni, ahol nincs valamilyen korlátozás, az adóhatóság pedig nem lépett fel. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint azért, mert nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy tankolási korlátozás legyen egy benzinkútnál.

3. A Mol átveszi a kijelölt benzinkutakat

A Mol november 17-én jelentkezett a kormány felhívására, miszerint szívesen átvennék a benzinkutakat, mert felelősek az ország ellátásbiztonságért. „A MOL az ITM kiírását követően jelezte, hogy megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekkel a folyamatos ellátás érdekében, a veszélyhelyzet idején, átmenetileg képes a Minisztérium által kijelölt töltőállomások üzemeltetésére. Ezzel elősegíthetjük azt, hogy adott településeken, régiókban folyamatos és zavartalan legyen az üzemanyaghozzáférés” – közölték november 17-én. Ehhez képest az történt, hogy az ITM ki is jelölte a magyar olajtársaságot néhány kút átvételére, de a Mol inkább mégsem élt a lehetőséggel. „Ez azt jelenti, hogy az érintett kutak átmeneti üzemeltetése nélkül is jut elég üzemanyag minden helyi lakos számára vagy MOL vagy akár versenytárs szolgáltatótól” – tájékoztatott kedden a vállalat. Tehát úgy is zavartalan és folyamatos az ellátás, ha zárva maradnak a kutak.

4. Hatósági ár helyet áfacsökkentés

Március 11-én beszélt arról Márki-Zay Péter, az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje egy benzinkút előtt állva, hogy „ilyen az a helyzet, amikor egy őrült vezeti az országot, akinek fogalma sincs a piacgazdaságról”. Szerinte az Orbán-kormány előbb a kiskereskedőket, majd a nagykereskedőket is veszteségbe sodorta a 480 forintos hatósági árral. Az ellenzéki pártok és szakemberek legalább tavaly ősz óta folyamatosan követelték az üzemanyagok jövedéki adójának és főleg a rárakódó 27 százalékos általános forgalmi adónak a mérséklését. Ehhez képest március 22-én már arról beszélt az ellenzéki politikus, hogy ha nyer az ellenzék, akkor is maradna a benzinárstop, mert „egyik napról a másikra nem lehet rázúdítani a magyar gazdaságra egy kontrollálatlan benzinárat”.

5. Rémhír, hogy nincs benzin

Március 10-én beszélt arról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány utasította a rendőrséget, hogy rémhírterjesztés miatt indítson eljárást azokkal szemben, akik valótlan információkat közölnek az üzemanyag-ellátás leállásáról, és ezzel az autósokat becsapva több száz méteres sorokat idéznek elő a kutak előtt. Ehhez képest a Független Benzinkutak Szövetsége csütörtökön a Mol székháza elé szervez demonstrációt, az egyik kérdésük pedig így hangzik az olajtársasághoz:

  • Ha van üzemanyag, akkor miért nincs?!

A Mol szerint van benzin, csak logisztikai problémák merültek fel.

Kapcsolódó cikkek