Olaszországban, Spanyolországban és Máltán légióskodott, a Fiorentinánál az olasz állampolgárságot is felajánlották neki, végül mégis hazatért Szolnokra, hogy a nemzetközi tapasztalatait a szülővárosában kamatoztassa. Munkácsi Róbert a vízilabda élvonala mellett a szepezdi gyermektábor megmentésével zászlót bontó Új Hullám Mozgalom élén lépett be a helyi közéletbe. Interjúnkban beszélt az általa tapasztalt városi közhangulatról, a nagytemplom életveszélyes toronysisakjának megmentéséről, és arról is, mit gondol azokról a kommentekről, amelyek máris Szolnok jövőbeli polgármesterét látják benne.
Szolnokon születtél, miközben vízilabdázóként több országban is légióskodtál. Mi hozott vissza a megyeszékhelyre?
Gyermekkoromban kezdtem sportolni. Úszással indultam, később vízilabdás lettem. A Damiban nőttem fel, és a Vargában (Varga Katalin Gimnázium – a szerk.) szocializálódtam. A vízilabdát nemcsak a labda miatt választottam, hanem azért is, mert túl szociális alkat voltam az egyéni sportokhoz.
A sportnak köszönhetően éltem Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Hollandiában és Máltán is, de számtalan más helyen is megfordultam a sport révén. Olaszul és spanyolul azért tanultam meg, mert így sokkal könnyebb volt a beilleszkedés – no meg a diplomámhoz is szükség volt a nyelvvizsgára –, az angol pedig a többi országban segített. 2007-ben az akkori klubom, a Fiorentina felajánlotta, hogy elindítják számomra az olasz állampolgársághoz vezető utat, és hosszú távon Firenzében maradhatok az egyesületnél. Végül nemet mondtam. Nem bántam meg, annak ellenére sem, hogy Firenze a mai napig a kedvenc városom maradt. Ezzel párhuzamosan elvégeztem az egyetemet Szegeden, közgazdász lettem.
Archív: balról jobbra Munkácsi Róbert, Alessio Abbo, Marco Bartolocci és Szeles György Firenzében
Az évek alatt sok élményt és tapasztalatot szereztem, mégis egyértelmű volt számomra, hol szeretnék családot alapítani, és hol képzelem el a gyermekeimmel közös jövőt. Szolnokon él a családom, itt vannak a gyökereim, ide kötnek a gyerekkori emlékek, és erős elhatározásom volt, hogy a világban szerzett tapasztalatomat és tudásomat a szülővárosom érdekében szeretném kamatoztatni.
A sportolói múltból milyen készségeket, tapasztalatokat lehet hozni akár a csapatépítésre, akár egy konkrét mozgalom vezetésére nézve?
Sokan nevezik magukat sportolónak vagy „volt” sportolónak. Nálam az az igazi sportoló, aki bármely sportág élvonalában első osztályú szinten eltöltött legalább tíz évet; hogy melyik sportról van szó, annak nincs különösebb jelentősége. A sport rendszerességet visz az ember életébe, emellett alázatra nevel, kitartóvá tesz, és megtanít küzdeni önmagadért és egymásért. Megtanulod azt is, hogy a dolgoknak szigorú sorrendje van: nem várhatunk eredményt anélkül, hogy munkát fektetnénk bele.
Ahogy a sportban, úgy az élet egyéb területein is elengedhetetlen szempont a csapatépítés során a rendszerszemlélet, a hasonló célokért küzdő társak megtalálása és csapattá kovácsolása. Tudjuk jól, hogy sok jó játékos még nem feltétlenül alkot jó csapatot. Ahogy egy sportegyüttesben, úgy adott esetben egy mozgalomban is meg kell találni a tagok helyét és motivációját, elérve azt, hogy mindenki a saját egyéni érdekeit félretéve, ugyanazért a közös célért harcoljon.
Hogyan történt a mozgalom megalapítása, mi volt a kiindulópont, és hogyan verődtetek össze egy csapattá?
A mozgalom kiindulópontja a Szepezdfürdői Gyermektábor ügyének felkarolása volt. Az a szándék, amely arra irányult, hogy Szolnok gyermekei és fiataljai a szüleikhez, nagyszüleikhez hasonlóan újra átélhessék a balatoni táborozás élményét, nem várt felismeréshez vezetett. Annyi megkeresést, biztatást és támogatást kaptam ismerősöktől, barátoktól és ismeretlenektől egyaránt, hogy elhatároztam: összegyűjtöm és egy mozgalom formájában csapattá kovácsolom a város érdekében tenni akarókat.
Összefogtak a szepezdi tábor megmentéséért
Sok emberrel beszélgettem, megosztottam az elképzeléseimet egy civil kezdeményezés elindításával kapcsolatban, majd rövid időn belül hivatalosan is bejelentettem a mozgalom indulását. Mára jóval több támogatónk van, mint a tíz egyesületi alapító tag.
Kiket vártok a mozgalomba, kik csatlakozhatnak? Vannak kizáró tényezők?
Az Új Hullámhoz bárki csatlakozhat, aki fontosnak tartja Szolnok jövőjét, és szeretne tenni is érte. Az Új Hullám Mozgalom nem politikai, hanem tudásalapon szerveződő közösség. Az erőinket városstratégiai célokra és várospolitikai rendszerváltozásra fókuszáljuk – szeretném, ha megerősödne a szolnoki identitás. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk lobbitevékenységet folytatni a szolnokiakért és a kitűzött céljaink eléréséért, és ezt egy szakmai, tudásalapú stábbal képzeljük el, amelybe minden tenni akarót várunk.
Ugyanakkor nemcsak azokra számítunk, akik azonnal aktív szerepet vállalnának. Azokat is örömmel látjuk, akik egyelőre csupán érdeklődnek, figyelemmel kísérnék a projektjeinket, vagy egyszerűen kíváncsiak a munkánkra. Nem gondolom, hogy mindenkinek ugyanúgy kell részt vennie egy közösség életében. Van, aki a munkájával, a tudásával vagy az ötleteivel tud hozzájárulni a közös célokhoz, más pedig olyan embereket és kapcsolatokat hozhat, amelyek előreviszik az ügyünket. Hiszünk abban, hogy különböző nézőpontokból is születhetnek nagyszerű közös megoldások.
Számunkra az a legfontosabb, hogy meglegyen a szándék, a nyitottság és a tenni akarás.
Az Új Hullám meglehetősen friss projekt, de a szolnoki nagytemplom toronysisakjának ügyével már aktívan foglalkozott. Jelenleg mit lehet tudni, milyen fázisban tart a megmentése?
Több okból is örültünk, amikor Dombi Gábor megkeresett minket a toronysisak megmentésével kapcsolatban. Egyrészt igazolta azt az elképzelést, ami szerint komoly igény van a városban egy olyan civil kezdeményezésre, amely pusztán a köz érdekét szem előtt tartva cselekszik. Másrészt ez a projekt tökéletesen egybevág a mozgalom egyik alapvető célkitűzésével, a helyi identitás erősítésével, valamint a helyi értékek gondozásával és megmentésével.
Rengeteg dolgunk van a sikeres megvalósításig, ugyanis két év tétlenség után a hatóság előírásai alapján még az év végéig meg kell kezdeni az életveszélyes állapot elhárítását. A restaurálás összköltsége nem éri el a hárommillió forintot, a részletes költségvetés elérhető az Új Hullám Mozgalom Facebook-oldalán. Az adománygyűjtés során már több mint egymillió forint összegyűlt, a fennmaradó, nagyjából kétmillió forintot pedig a következő hónapokban kell előteremtenünk. Most ez a legfontosabb feladatunk, összegyűjteni a hiányzó összeget és elindítani a munkálatokat, megmentve ezt az értéket.
A második szakasz a toronysisak későbbi elhelyezésének és kiállításának kérdése. Erről akkor tudunk érdemben egyeztetni, ha a restaurálás feltételeit már teljeskörűen biztosítottuk. Végső célunk az örökség mindenki számára láthatóvá tétele, méghozzá a szolnoki Tisza-parton, közterületen kiállítva.
Az oldalatokon a kommenteket böngészve két érdekes vélemény bontakozik ki: valaki azt írta, ő Szolnok következő polgármesterét látja Munkácsi Róbertben, míg egy másik hozzászólás tömören úgy szólt: „csak politikusokhoz ne szóljatok!” Mit gondoltok a város közéletéről, látjátok-e magatokat ilyen formában a későbbiekben?
Úgy tapasztaljuk, hogy a város közéletében nincs jó hangulat. Sokféle véleményt hallunk, és ezekkel részben azonosulni is tudunk. Sem rövid, sem hosszabb távon nem látszik olyan átfogó stratégia vagy elképzelés, amely érdemi megoldásokat kínálna a közbiztonság és az életkörülmények javítására, a gazdaság fejlesztésére vagy az elvándorlás megállítására. Ennek megfelelően rendszerszintű változásokat szeretnénk látni. Lehet, hogy erős a megfogalmazás, de a mi szemüvegünkön keresztül Szolnok jelenleg egy gazdátlan város.
Meggyőződésünk, hogy a kezdeményezésünknek akkor van létjogosultsága, ha alulról építkezve, valós társadalmi igényekre támaszkodva keres válaszokat. Meg szeretnénk mutatni, hogy a mozgalom tagjaiban megvan az a stratégiai gondolkodás és felkészültség, amely kimozdíthatja a város szekerét abból a kátyúból, amiben most vesztegel. Ez valóban egy civil összefogás: a tagok önálló egzisztenciával és megbízható háttérrel rendelkeznek, emellett szakmailag is bizonyítottak már.
A konkrét felvetésre válaszolva: azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy szóba se álljunk politikusokkal, hiszen ők vannak döntési pozícióban és náluk összpontosulnak a pénzügyi források. A polgármesteri szerepre vonatkozó észrevételről pedig úgy gondolom, az nem feltétlenül az én személyemnek szól, sokkal inkább egy olyan vélemény, amely hűen tükrözi a város jelenlegi általános közhangulatát.
Milyen jövőbeli projektekre, civil kampányokra készültök?
Vannak már új elképzeléseink, és olyanok is, amelyek jelenleg még tervezési fázisban tartanak. Ezekről a megfelelő időben fogunk részletesen beszámolni. Egy dolgot azonban szeretnék leszögezni: a külső nyomás ellenére is eltökélten dolgozunk azon, hogy a már elindított feladatainkat sikerrel befejezzük. Legyen szó a balatoni gyermektáborról vagy a nagytemplom toronysisakjának megmentéséről, számunkra kulcsfontosságú, hogy ne csak elindítsunk ügyeket, hanem végig is vigyük őket – úgy gondolom, ez a város mindenkori feladata is lenne.
Egy mozgalom hitelessége nem azon múlik, hány ötletet sorol fel, hanem azon, hogy azokból mennyit képes a valóságban megvalósítani. Hosszú távra tervezünk: olyan ügyekkel szeretnénk foglalkozni, amelyek valódi értéket teremtenek Szolnok számára, és amelyek mögé a lakosság is jó szívvel oda tud állni.
A legfontosabb, hogy a jó szándékból cselekvés, a cselekvésből pedig kézzelfogható eredmény szülessen. Mi ezen dolgozunk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
