Nagy érdeklődés övezi az állandó lakóhelytől távol történő szavazást, ugyanis több mint 224 ezer állampolgár jelezte, hogy más településen kívánja leadni voksát a jövő vasárnapi országgyűlési választáson. A csütörtök délutáni határidőig beérkezett kérelmek magas száma miatt több választókerületben is szükségessé válhat a szavazási folyamat technikai megosztása a torlódások elkerülése érdekében.
A legtöbb külhelyi szavazót Budapesten regisztrálták, közülük is kiemelkednek a II., III., X. és XIII. kerületi központú egyéni választókerületek, de a vidéki nagyvárosok is számíthatnak nagyobb forgalomra a kijelölt szavazóhelyiségekben, például Debrecenben, Szegedeb, Győrben és Pécsett. A választópolgárok csütörtökön 16 óráig dönthettek úgy, hogy lakóhelyüktől távol, de belföldön voksolnak.
A választási adminisztrációért felelős helyi irodavezetőknek jövő keddig kell határozniuk arról, hogy a megnövekedett létszám miatt kettébontják-e a névjegyzékeket. A szabályok értelmében 1500 átjelentkező felett ez egy választható opció, ám ha az egy körbe beosztottak száma átlépi a kétezret, a megosztás már elkerülhetetlen. Ilyen esetekben a választókat legfeljebb 800 fős egységekre kell osztani, akiket a gyorsabb kiszolgálás érdekében külön pultokhoz vagy akár különböző helyiségekbe irányítanak.
Ahogy Bódi Mátyás írt róla a Telexen, 2022-ben a más településen voksolók magas részvétele és ellenzéki kötődése ellenére sem tudta érdemben befolyásolni a vidéki mandátumok sorsát. A négy évvel ezelőtti adatok szerint a több mint 157 ezer átjelentkező választópolgár kiemelkedő arányban, 94 százalékban élt szavazati jogával, ez összesen 147 456 leadott voksot jelentett akkor:
A térképen is látható, a szolnoki központú választókerületben 3265 fő (3,2%), a jászberényiben 2219 (2,6%), a karcagiban 3098 (3,7%), és a mezőtúriban 2696 (3,1%) kérte, hogy átjelentkezéssel szavazzon.
Szintén érdekes a helyzet a külképviseleten szavazókkal – rekordközeli, közel 91 ezres létszámban regisztráltak ilyen módon a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, ami csaknem 40 százalékos emelkedést jelent a legutóbbi országgyűlési választási adatokhoz képest. Míg négy évvel ezelőtt 65 480 jelentkezőből végül 57 627-en adták le szavazatukat a határokon túl, az idei kiugró érdeklődés – a korábbi évek tapasztalatai alapján, amikor a külképviseleti voksok döntő többsége az ellenzéki oldalra érkezett – jelentős tényezővé válhat a Tisza Párt és a mandátumok végső eloszlása szempontjából.
A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
Kép: MTI/Veres Nándor
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
