Azokat a tanárokat, akik nem veszik fel az oltást, január 3-tól fizetetlen kényszerszabadságra küldik. Számos iskolában akár egyetlen pedagógus hiánya is komoly problémákat okozhat. Ezzel szemben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az erről való diskurzus csupán a „baloldal és a szövetségesei hergelésének” az eredménye.
A szaktárca tájékoztatása szerint a köznevelésben dolgozó mintegy 78 ezer pedagógus 94 százaléka vette fel a védőoltást, 3 százalékuknak orvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése van, 1 százalékuk van betegállományban, és csak 1 százalék azoknak az aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek, mivel orvosi ellenjavallat nélkül, egyéni megfontolásból, nem kívánták felvenni az oltást.
Vagyis az Emmi adatai alapján „mindössze” 780 pedagógust küldtek kényszerszabadságra.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint viszont hiányosak az Emmi által közölt adatok, amik nem nyújtanak teljes képet arról, hogy valójában mennyi tanárt küldtek el az intézményekből.
Ugyanakkor ezek az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, mivel nem közölt adatokat a számukról a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Arról tehát nem tudni, hogy azon 23 ezer pedagógus közül hányan kényszerültek távozásra, akik szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban vagy technikumokban oktatnak.
Felmérés is készült arról, hogy az iskolákban hogyan oldják meg a kieső tanárok pótlását. Összesen 638 intézményből kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis „szétosztják” a kieső pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák mintegy harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki azt.
Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni.
Vannak olyan iskolák is, ahova tanárszakos egyetemistákat próbálnak toborozni. Például a Balassagyarmati Tankerületi Központ egyedi „lehetőségként” adott közre hirdetést olyan negyedéves hallgatóknak, akik „szeretnék valós iskolai környezetben kipróbálni magukat”. A PDSZ viszont hangsúlyozta, hogy jogellenes a diáktoborzás is. A törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.
