Az Európai Unió támogatásával átfogó szociális városrehabilitációs program zajlik Jászberény egyik legproblémásabb külterületén. A fejlesztés célja a mélyszegénységben élők társadalmi integrációja és a marginalizált közösségek helyzetének javítása. A projekt nemcsak helyi jelentőségű, hanem példa arra, hogyan lehet és kell kezelni azokat a szegregációs folyamatokat, amelyek Magyarország számos településén jelen vannak.
Jászberény Városi Önkormányzata 178 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a TOP Plusz program keretében a neszűri szegregátum területén élők életminőségének javítására. Az európai uniós forrásból finanszírozott projekt az Adj Esélyt Alapítvánnyal konzorciumi partnerségben valósul meg Hamar Kata szakmai vezetésével. A tervek szerint 2023 novemberében kezdődött volna el, 2026 decemberi kifutással, azonban csak tavaly nyáron, 2024 nyarán indult el. Ez körülbelül nyolc hónapos csúszást jelent az eredeti tervhez képest. A befejezési időpont a mérföldkövek jóváhagyásától függ, így a végleges határidő még pontosítás alatt áll.
A program jelenleg az első mérföldkőnek az Államkincstár általi jóváhagyására vár, amely után kezdődhetnek el a további programelemek. A szerv leterheltsége miatt ez a folyamat elhúzódik.
A projekt szakmai vezetése szerint minden rendben van és a tervezettnek megfelelően alakul, de az eddigi eredményekről csak az első mérföldkő jóváhagyása után lehet és érdemes beszélni. A végrehajtásra még bőven van idő a jelenlegi pályázati cikluson belül, több év áll rendelkezésre a programelemek megvalósítására.
A szegregációs válság magyarországi dimenziói
Neszűr esete korántsem egyedi Magyarországon. Az elmúlt három évtized társadalmi-gazdasági változásai nyomán országszerte alakultak ki olyan területek, ahol a szegénység koncentrálódott, és ahol az életkörülmények drámaian romlottak. Ezek a szegregátumok – legyenek akár városperemi telepek, külterületi dűlők vagy belvárosi gettók – mind hasonló problémákkal küzdenek: munkanélküliség, alacsony iskolázottság, rossz egészségügyi állapot, közművek hiánya és társadalmi elszigetelődés.
A rendszerváltás következményeként megszűnő ipari munkahelyek elsősorban az alacsony képzettségű munkavállalókat sújtották. Akik nem tudtak alkalmazkodni az új gazdasági környezethez, fokozatosan kiszorultak nemcsak a munkaerőpiacról, hanem gyakran lakásaikból is. A Neszűr esetében ez a folyamat különösen jól nyomon követhető: a korábban zártkertként működő terület fokozatosan vált olyan területté, ahol a városi életből kiszorult családok telepedtek le, gyakran a legprimitívebb körülmények között.
A beavatkozás sürgető szükségessége
A szegregátumok problémái nem maradnak a területük határain belül. A rossz közbiztonság, az illegális hulladéklerakás, a társadalmi feszültségek kisugárzanak a környező területekre. Neszűr esetében is látható, hogy a külterület problémái befolyásolják az egész település életét: a közbiztonság romlása, a hulladék illegális lerakása nemcsak a kint élőket érinti.
Hosszú távon azonban még súlyosabb társadalmi költségekkel kell számolni. A szegregátumokban felnövő gyermekek jelentős hányada már születéskor hátrányba kerül: alacsonyabb születési súly, rosszabb egészségügyi állapot, korlátozott oktatási lehetőségek, negatív társadalmi minták jellemzik környezetüket. Ez a hátrány felhalmozódik, és gyakran generációkon át öröklődik tovább.
Az oktatási rendszerből való kiesés, a szakképzettség hiánya nemcsak egyéni tragédia, hanem nemzetgazdasági veszteség is. Egy-egy generáció kiesése a termelőmunkából évtizedekre meghatározza egy ország versenyképességét. A szociális ellátórendszer terhelése is folyamatosan nő, miközben az adófizetők száma csökken.
Komplex megközelítés a többrétegű problémákra
Az egykor „Jászberény ékszerdobozaként” emlegetett Neszűr dűlőiben élő mintegy 600 fős közösség helyzetének javítása összetett kihívást jelent. A terület évtizedek óta küzd a mélyszegénység, a rossz közbiztonság, a közművek hiánya és az illegális hulladéklerakás problémáival. A projekt ezért több területen egyidejűleg kíván beavatkozni, mert a szegregáció problémája nem kezelhető egy-egy izolált beavatkozással.
A fejlesztés egyik pillére a képzés és foglalkoztatás elősegítése. A program keretében parkgondozó képzést biztosítanak 20 fő számára 240 órában, családellátó képzést szintén 20 főnek 320 órás terjedelemben, valamint 60 személynek nyújtanak segítséget az álláskeresési technikák elsajátításában. A képzések megválasztásánál figyelembe vették a helyi igényeket és a munkaerőpiaci lehetőségeket. A képzésekhez kapcsolódóan egészségügyi vizsgálatokat is biztosítanak a résztvevők számára, mivel sokuk évek óta nem jutott megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Közösségfejlesztés és kulturális örökség megőrzése
A projekt kiemelt figyelmet fordít a helyi közösség fejlesztésére és a roma kulturális örökség megismertetésére. Hat kisfilm készül, amelyből öt a roma kultúra népszerűsítését szolgálja, egy pedig a projekt eredményeit mutatja be jó gyakorlatként más hasonló helyzetű területek számára. Ez különösen fontos, mivel a kulturális identitás megerősítése segítheti a közösségi kohézió kialakulását és az önbecsülés növelését.
A projekt egy kulcseleme az 54 alkalmas – alkalmanként 2 órában, 10 fő részvételével – Nők Klubja, ahol az Egészségfejlesztési Irodával együttműködve folyamatos egészségügyi jelenlét is biztosított. A nők különösen fontos szerepet játszanak a családok és a közösség összetartásában, így rajtuk keresztül széles körben lehet hatást elérni.
A program jelentős hangsúlyt fektet a gyermekek és fiatalok támogatására. Folyamatos mentorálással segítik a társadalmi beilleszkedést és az iskolai teljesítmény javítását, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő családokra. Cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése és a szegénység családon belüli átörökítésének megakadályozása. Ez talán a legfontosabb elem, mivel a gyermekek nyújtanak reményt a helyzet hosszú távú megváltoztatására.
Szakmai együttműködés és a Támogató Csoport szerepe
A projekt sikeres megvalósítása érdekében Budai Lóránt jászberényi polgármester 2024 júniusában bejelentette a Támogató Csoport megalakulását. Ez a szervezetek, intézmények és szakértők fóruma biztosítja a pályázat sikeres végrehajtását. A polgármester Facebook-oldalán így fogalmazott: „Jelentős állomásához érkezett a ‘Szociális célú városrehabilitáció a Neszűri szegregátum területén’ című pályázatunk, melynek segítségével a leszakadó és leszakadással veszélyeztetett közösségek felzárkóztatására és integrációjára lesz lehetőségünk.”
Az alakuló ülésen megállapodásban rögzítették azt a szándékot, hogy segítik a szakmai tartalom kidolgozását és nyomon követik a végrehajtást. A találkozón bemutatták a pályázati célokat és a társadalmi integrációt előmozdító tevékenységek körét. Ahogy a polgármester hangsúlyozta: „Őszintén hiszem, hogy csak akkor építhetünk sikeres várost, ha a legelesettebbekre is odafigyelünk!”
Az európai uniós támogatás stratégiai jelentősége
Az Európai Unió szociális célú városrehabilitációs programjai nem csupán humanitárius segítségnyújtásnak tekinthetők, hanem stratégiai beruházásnak a kontinens jövőjébe. A szegregáció és a társadalmi kirekesztés ugyanis nem magyar, hanem európai szintű kihívás. A sikeres integrációs programok tapasztalatai átültethetők más tagállamok hasonló problémáival küzdő területeire.
A 178 millió forintos támogatás lehetőséget teremt arra, hogy szakmaközi együttműködésen alapuló, innovatív módszerekkel közelítsék meg a problémákat. A projekt nem csak az egyéni szintű segítségnyújtásra koncentrál, hanem közösségi megoldásokat is keres, például a bűnmegelőzés és a felelős állattartás területén is szemléletváltást kíván elérni.
A beavatkozás gazdasági logikája és a nem-beavatkozás következményei
Bár 178 millió forint jelentős összegnek tűnik, ez töredéke annak, amit a társadalom hosszú távon költene a probléma megoldatlansága esetén. Egy szegregátumban élő család társadalmi költsége évente akár több millió forint is lehet: szociális ellátások, egészségügyi kiadások, közbiztonsági intézkedések, oktatási többletköltségek. Ha ehhez hozzászámítjuk az elmaradt adóbevételeket és a gazdasági potenciál kihasználatlanságát, akkor látható, hogy a korai beavatkozás gazdaságilag is racionális döntés.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden szegregáció felszámolására fordított egy euró három-négy euró társadalmi megtakarítást eredményez hosszú távon. Ez a gazdasági logika állt az EU döntése mögött is, amikor jelentős forrásokat különített el a társadalmi felzárkóztatásra.
Ha nem történik beavatkozás, a szegregátumok problémái önmagukat erősítve folytatódnak. Neszűr esetében ez már most látható: az elmúlt húsz évben több kísérlet is történt a helyzet javítására, de ezek csak részleges eredményeket hoztak. A terület állapota folyamatosan romlott, a társadalmi feszültségek nőttek.
A szegregációs folyamatok erősödése nemcsak helyi, hanem országos szinten is veszélyes. A társadalmi kohézió csökkenése, a szélsőséges politikai erők megerősödése, a demokratikus intézmények iránti bizalom eróziója mind kapcsolódhat a megoldatlan szegregációs problémákhoz. Európa történelmében már voltak példák arra, hogy a társadalmi feszültségek milyen tragikus következményekhez vezethetnek.
Konkrét programelemek és módszertan
A fejlesztés két fő helyszínen zajlik: az Öregerdei Gyermektáborban és a Szent István Körúti iskolában és óvodában. Ez biztosítja, hogy a szolgáltatások a célcsoport számára jól elérhető helyen legyenek elérhetők.
A projekt során önsegítő csoportok alakulnak ki, amelyek a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságúak. Az esetmenedzserek folyamatos támogatást nyújtanak, egyéni fejlesztési terveket készítenek, és koordinálják a különböző szolgáltatások igénybevételét.
A környezetvédelmi napok megszervezése is szerepel a programban, négy alkalommal, ami nemcsak a szemléletformálást szolgálja, hanem gyakorlati segítséget is nyújt a terület rendben tartásában. Ez különösen fontos, mivel az illegális hulladéklerakás az egyik leglátványosabb probléma a területen.
A siker feltételei és a jövő
A program sikerének kulcsa az ott élők aktív bevonása és a szakmai csapat összehangolt munkája. A korábbi próbálkozások tanulsága, hogy csak olyan programok lehetnek fenntarthatók, amelyekbe a helyi közösség valóban bekapcsolódik, és amelyek képesek helyi vezetők, kezdeményezők kinevelésére.
A végrehajtásra még bőven van idő a jelenlegi pályázati cikluson belül, több év áll rendelkezésre a programelemek megvalósítására. A valódi siker mércéje az lesz, hogy a programelemek egy része a támogatás lejárta után is folytatódik-e. Ehhez elengedhetetlen a helyi önkormányzat elkötelezettségén túl a civil szervezetek, egyházak és vállalkozók bevonása is.
A neszűri projekt tapasztalatai hozzájárulhatnak egy olyan módszertan kidolgozásához, amely más hasonló területeken is alkalmazható. Ez különösen fontos, mivel Magyarországon több száz olyan település van, ahol hasonló problémákkal kell szembenézni.
Csak így válhat Neszűr olyan területté, ahol az emberek méltó körülmények között élhetnek, és valódi esélyt kapnak a társadalmi integrációra. Ez nem csupán helyi érdek, hanem országos és európai szintű társadalmi beruházás a jövőbe.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
