Támogatott tartalom!
Bár a hírekben gyakran hallhatunk felhívást a véradásra, és az Országos Vérellátó Szolgálat is gyakran tűnik fel itt, a véradás és a plazmaadás kapcsolatáról kevesebbet hallhatunk. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egyiket a másik után hogyan szeretnénk. Most az ehhez kapcsolódó infókat szedtük össze.
Véradás után plazmaadás
Röviden a lényeg: véradás után 14 nappal jöhet szóba a leghamarabb a plazmaadás. Ekkor mindenképpen magunkkal kell vinni a véradásról szóló igazolásunkat is. Ez furcsa lehet elsőre, ha tudjuk, hogy két plazmaadás között három napnak kell eltelnie, a szervezetben azonban mindkét folyamat során más és más történik.
A vérnek több alkotórésze is van:
- vörösvérsejtek,
- fehérvérsejtek,
- vérlemezkék,
- vérplazma.
Ezek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelően tudjon működni. Véradáskor nagyjából 450 ml vért vesznek le, illetve még négy kémcsőnyit ahhoz, hogy utólagosan vizsgálatokat tudjanak végezni.
Mi történik a véradás és a plazmaadás során?
Ilyenkor a szervezetünk veszít a folyadékból is, ez azonban 1-2 napon belül pótlódik. A szilárd elemeknek azonban ennél sokkal hosszabb időre, akár 1-2 hónapra is szüksége lehet. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a nők évente négyszer, míg a férfiak évente legfeljebb ötször adhatnak vért.
Nem kell megijednünk, mert a véradás ugyanolyan biztonságos folyamat, mint a plazmaadás, és egy-két nap után a szervezetünk már megint úgy fog működni, mint előtte. Ehhez persze az is szükséges, hogy megfogadjuk a tanácsokat a folyadékpótlással és a pihenéssel kapcsolatban.
A plazmaadás során tulajdonképpen csak a vérünk folyékony részét veszik le, míg a szilárd alkotóelemeket visszajuttatják a szervezetbe, így a folyadék 1-2 napon belül pótlódik, és a testünk könnyebben tud regenerálódni.
Plazmaadás után véradás
Plazmaadás után leghamarabb 3 nap elteltével mehetünk vért adni. A fentiekben láthattuk, hogy a plazmaferezis során az alakos elemeket visszajuttatják a szervezetbe, így – bár ezek lassabban tudnak pótlódni – nem érinti őket a plazma levétele. Tehát elegendő, ha a plazmát pótoljuk, vagyis 1-2 napig fokozottabban ügyelünk a vízfogyasztásunkra, és akkor a testünk nagyon gyorsan képes regenerálódni.
Vér- és plazmaadás
Hazánkban mindkét folyamat nagyon szigorúan szabályozott és ellenőrzött, így védik a vér- és plazmaadók egészségét. Ezért van meghatározva, hogy egy éven belül legfeljebb hányszor kerülhet sor egyikre vagy másikra, és hogy hány napnak kell eltelnie két esemény között.
Azonban más szabályok is léteznek. Míg egy véradónak nem kötelező plazmát is adnia, addig viszont a plazmaadó hősöknek kötelező évente egyszer teljes véradáson is részt vennie. Erre azért van szükség, hogy lehetővé váljon az ország vérkészletének stabil szinten tartása.
Láthatjuk tehát, hogy mindkét folyamat biztonságos, szakemberek által végzett tevékenység, ahol a jogszabályi előírások is az egészségünk védelmét szolgálják. Bármelyikre is jelentkezünk, biztosak lehetünk abban, hogy hősökké válunk.
