A szakértő kerek-perec megmondta, hogy sajnos a magyar államnak évtizedek óta nem fontos a közegészségügy. Ismételjük: évtizedek óta. Télen pedig előreláthatólag az lehet a probléma, hogy miért fáznak a betegek a kórházakban. Jász-Nagykun-Szolnok megye és Cegléd sem lesz kivétel, mert Magyarország.
Hetek óta tart a kánikula Magyarországon, és bár a legdurvább forróság talán már mögöttünk van, hűvös a következő hetekben sem lesz. A helyzetet bonyolítja, hogy az ország lepusztult infrastruktúrája nem tud mit kezdeni a váratlannak aligha nevezhető időjárással. A MÁV a nyári szezon közepén inkább már lebeszéli a saját szolgáltatásáról az utasait, de ami ennél súlyosabb, hogy az eleve túlterhelt kórházakban sorra halasztották vagy szervezték át a műtéteket a meghibásodott klímák miatt, miközben a gyógyuló betegek néha 30 (vagy annál több) Celsius-fokos kórtermekben főnek. De mi okozza ezt a káoszt?
A Telexnek nyilatkozó egészségügyi szakértők hangsúlyozták, hogy a 30 fok fölé melegedett műtők egész egyszerűen használhatatlanok, az osztályokon gyógyuló betegeknek pedig nem segít a gyógyulásban az ott jellemző 30 fok. A klímák javítása sokszor időigényes, aminek hátterében ott van a bürokrácia, és az, hogy a kórházigazgatók ma már kevés dolgot intézhetnek saját hatáskörükben. A mostani helyzet kiváltó okai közül mégis a legjelentősebb az egészségügy alulfinanszírozottsága.
Sorra adták meg magukat a klímák
Ha egy műtőben 30-40 fok uralkodik, az nagyjából a duplája az ideális 17-20 foknak. Nemcsak amiatt kell ilyen alacsony hőmérséklet, hogy az kényelmes legyen az orvosoknak. A műtőkben néha több órás, megterhelő operációkat kell végezni több rétegnyi steril ruhában, kesztyűben, maszkban, fejkendőben. Az orvos nem izzadhat, mert az fertőzésveszélyes lehet, vagy a szemébe csorogva a látását rontva növelheti a hibalehetőséget. A műtő levegőjénél emellett különösen fontos a megfelelő légcsere, és könnyen belátható módon az a szigorú munkajogi szabály sem tartható be, hogy 24 fok fölött óránként 5-10 perces szüneteket kellene adni a dolgozóknak.
Már a tartós júliusi forróság első hetében elkezdtek érkezni azok a hírek, hogy műtéteket kell elhalasztani egyes kórházakban, mert a klíma megadta magát.
- A Szent János kórház egyik osztályán július 11-én történt meghibásodás, ezért a műtétek halasztásába kezdtek. Előfordult, hogy valaki órákat várt egy műtétre az ortopéd-traumatológiai osztályon, majd a hűtőberendezés meghibásodása miatt hazaküldték, időpontot csak szeptemberre kapott.
- Nem volt jobb a helyzet az Uzsokiban sem. Ott a múlt hét előtt nemcsak egy műtő állt, hanem az összes, mivel a központi hűtőrendszer hibásodott meg. Itt igyekeztek hajnaltól fogadni a betegeket, mikor még kellemesebb az időjárás. A kórházban a múlt hét végére állítólag helyreállt a rend, újraindulhatnak a műtétek a javítások után.
- Miskolcon az előző hét hétfője óta nem végeznek sugárterápiát, mert ott is elromlott a klíma: a sugárterápiás gépeket hűtő klímaberendezések hibásodtak meg. A javítás már folyamatban, a kórház tervei szerint az ellátás kedden indulhat újra. A hiba miatt nyolc beteget haza kellett küldeni.
- Debrecenben bár nem állnak a műtők, a forróság miatt a helyzet az osztályokon lassan már elviselhetetlen. Itt a gyermekklinikára már a szülők vittek ventilátorokat az ott gyógyuló gyereknek, de a hőhelyzetet ez alig enyhítette: 32 foknál nem ment lejjebb a hőmérséklet a múlt héten.
- Közben szintén múlt héten héten a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban is letérdelt az egyik klíma, így már ott is műtéteket halasztottak el. A kórház igazgatója elmondta, hogy a központi műtőt ellátó három külön klímarendszer közül hibásodott meg az egyik. Itt viszonylag gyorsan javították a hibát, már biztosított a szükséges műtétekhez szükséges hőmérséklet.
- Múlt hét közepén elromlott a klíma a Szent László Kórház transzplantációs osztályán is, a gyerekek 30 fok feletti hőségben főttek. A 2×2 méteres steril boxokban az egyik szülő szerint a gyerekek 32 fokban fekszenek. A kórház az RTL kérdéseire állította: a klíma kedden romlott el, azt hamarosan helyre is állítják.
És ez vélhetően nem az összes példa. Tudunk olyan vidéki kórházról is, ahol az alig 10 éve felhúzott épületben szinte sehol nem megy a klíma, így a betegek ott is forróságban próbálnak gyógyulni. Bekerült a hírekbe a Bethesda Gyermekkórház is, ahol a fül-orr-gégészeti műtő speciális klímaberendezése adta magát, de ez nem állami intézmény, a Magyarországi Református Egyház fenntartásában van.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, hogy bár a klímák nem közvetlenül hozzájuk tartoznak, a most látható jelenség őket is érinti. Felidézte, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavalyi létrehozása előtt az volt a jellemző, hogy mikor valami elromlott, akkor a kórház főigazgatója megkereste a szervizt, tehát ő intézkedhetett.
A KEF alá tartozó kórházakban ez a jogosultság már nincs meg, szinte minden esetben a Főigazgatóságot kell értesíteni. „Ez nemcsak a bürokrácia általános időigénye miatt hosszabb, hanem azért is, mert a KEF-nek ezekre többnyire közbeszerzést kell kiírni.”
A főtitkár elmondta, hogy még a KEF dolgozóit is meglepte, milyen állapotok uralkodnak egyes egészségügyi intézményekben. Ez szerinte visszavezethető oda, hogy
a legutóbbi nagygépbeszerzések a kórházakban lassan 10 éve voltak.
A mostani állapotok egyik oka, hogy nincs országos koncepció például a nagyobb gépek beszerzésére, de a klímákra sem. Másrészt pedig nincs rá pénz sem, az amortizáció nincs is beépítve az egészségügyi intézmények finanszírozásába.
„Azzal, hogy kikerül az intézményigazgató kezéből az utolsó döntés is, kevésbé rugalmas a rendszer. Ez egy olyan, nem feltétlenül kiszámítható rendszerben mint az egészségügy, nem hatékony” – fogalmazott. Rásky a problémák között látja a forráshiányt, ahogy azt sem tartja jónak, hogy nincs egységes koncepció arról, hogy hol üzemeljen például CT és MR. „Ez egy nagyon bonyolult rendszer. Pénzt kellene bele rakni, nem is keveset, meg egy csomó állami figyelmet és erőforrást” – mondta. Elismerte, hogy az állam a béremeléseken keresztül már sok pénzt tett az egészségügybe, de emellett elmaradt a dologi kiadások utánkövetése.
„Minden problémának a kiindulópontja, hogy a magyar államnak évtizedek óta nem fontos az egészségügy” – mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő. Magyarországon egy főre vetítve, vásárlóerő paritáson 1352 eurót költ a kormányzat az egészségügyre, az EU-s átlag ezzel szemben 3319 euró.
Rékassy nemrég a Szent János Kórházban volt továbbképzésen, ahol látott 40 fokos műtőt, ahova ráadásul még a nap is besütött. Szerint ez a kórház egy tipikus „állatorvosi ló”: 40 épület, elavult körülmények és állandóan elromlik valami. A szakértő szerint az elmúlt egy évben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyakába szakadt a csöpögő WC-től kezdve a légkondikon át a teljes felújításig minden. Arról beszélt, hogy
már most el kellene kezdeni dolgozni a fűtések felújításán, mert télen meg arról fogunk beszélgetni, hogy „miért fáznak a betegek”.
Szerinte a rendszer hibája, hogy túlságosan túlcentralizált. Szakmabeliként ebben elvesznek, nem jó, hogy a kórházigazgatóknak mindent központilag mondanak meg. Rékassy az állam által a klímák felújítására adott 1,3 milliárdról azt mondta: jól érzékelteti az arányokat, hogy a Budai Egészségközpontot (aminek új tulajdonosa Csányi Sándor), 62 milliárdból újítják fel. A magánintézmény felújításából 26 milliárdot az állam fizet.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
