A járvány kezdetétől azt kapjuk miniszterelnökünktől, hogy a járványügyi szakemberekre hallgatva hozza meg döntéseit a kormány. A szakértők már mind a maszkviselés visszahozását javasolják, ezért Orbánék továbbra sem döntenek így. Valahol elcsúszott a logika megint.
A napi járványadatokból egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma felívelő szakaszában van Magyarországon. A napi új halálesetek száma szerencsére továbbra is viszonylag alacsony – bár némileg növekszik –, az új fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma viszont már az áprilisi–májusi szint közelében jár. A lezárásokat mindenki szeretné elkerülni, és a legtöbb európai országban nincs is szükség rájuk – bár Romániában vagy Lettországban például kénytelenek voltak bevezetni. Ezzel felértékelődnek a járvány elleni küzdelem további eszközei, elsősorban az oltás és a maszkhasználat, amelyek számos országban kéz a kézben járnak.
A magyar kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak az oltások számítanak a járvány feltartóztatásában, és hiába javasolja egyre több szakértő és szakmai testület, elzárkóznak a kötelező beltéri maszkhasználat visszavezetése elől.
Hiába mondják a szakértők, hogy kell a maszk
Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt erről a csütörtöki kormányinfón, ahol egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az oltás az eszköz a vírus ellen, nem a maszk, és
„Magyarország polgárai felnőttek, ha bárki akarja, akkor maszkot hord”.
Múlt héten hasonló álláspontot közölt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amikor azt írták, nem lesz kötelező a beltéri maszkviselés: „A mindennapokban a maszk ugyan nem kötelező, de nem is tiltott, ha valaki hordani szeretné, nyugodtan megteheti.”
Orbán Viktor miniszterelnök is rendszeresen reagál a maszkhordással kapcsolatos felvetésekre a heti rádióinterjúiban. Néhány példa:
- Augusztus 22.: „Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra. […] Amikor maszkviselés volt, megpróbáltuk elszigetelni a fertőzött embereket, annak a hatékonysága csekély volt, az oltásnak a hatékonysága pedig elsöprő erejű, ezért nem érdemes a kevésbé hatékony módszerrel próbálkozni, a jó módszert kell követnünk, ez pedig az oltás.”
- Szeptember 17.: „Aki szükségét látja, meg úgy gondolja, hogy ez őt védi, vagy leginkább abban segít, hogy ő ne fertőzzön meg másokat, mert a maszk inkább arra jó, hogyha valaki fertőző, akkor ezt ne adja tovább, az hordja. Én biztatom is őket, hogy ezt tegyék. De hozzá kell tennem, hogy a megoldás nem ez. De lebeszélni sem akarok senkit erről, mert ha úgy érzi, hogy ezzel személyesen is hozzájárul a saját maga meg az ország biztonságához, akkor tegye meg, legyen óvatos.”
- Október 8.: „Csak az oltás segít! Persze lehet védekezni bezárkózással, maszkkal, egyebekkel, de ez nem fog bennünket megvédeni. Ez egy olyan vírus, ezt mondják nekem a járványügyi szakemberek, amely ellen csak az oltás segít.”
- Október 15.: [Arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is javasolja a maszkot.] „Biztosan így van, és jó, ha van az ember zsebében egy maszk, nálam is mindig van, és ha úgy látjuk, úgy látom, hogy érdemes azt föltenni, mert megkaphatom valaki mástól, és sokan vagyunk egy zárt helyen, vagy én adhatom át másnak, akkor én is felveszem. Kérek mindenkit, hogy ezt fontolja meg, de ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás. Tehát ha valaki biztosan garantálni akarja a szeretteinek a biztonságát meg a saját életét, akkor arra kérem, hogy vegye föl az első, a második és aztán pedig a harmadik oltást is.”
Érdemes azonban felidézni a szeptember 24-i nyilatkozatát is: „Ezért én a lezárás ellen érvelek az utolsó pillanatig, ameddig csak lehet. Igaz, hogy ez egy járványügyi kérdés, nem a miniszterelnöknek kell eldönteni, hanem a szakembereknek. De egész addig, amíg nem alakul ki egy olyan helyzet, hogy a szakemberek számára egyértelmű, hogy most már lezárás meg korlátozás kell, addig nem is lesz.”
A miniszterelnök tehát azt mondta, hogy a szakemberek véleményére bízza, mikor van szükség korlátozásra.
Ennek fényében nézzük, az elmúlt hetekben kik álltak a nyilvánosság elé azzal, hogy vissza kellene hozni a maszkhordást:
- a Magyar Orvosi Kamara és az alelnöke, Lénárd Rita külön is;
- a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége;
- Kemenesi Gábor virológus;
- Jakab Ferenc virológus, a kormány által felállított Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője;
- Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó járványmatematikai modellező és epidemiológiai munkacsoport tagja;
- és legutóbb Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője, aki az operatív törzs mára beszüntetett sajtótájékoztatóiról is ismerős lehet, többször helyettesítette Müller Cecília országos tisztifőorvost.
Látható tehát, hogy nemcsak prominens szakmai szervezetek és neves kutatók, de a kormánynak közvetlenül tanácsot adó, illetve állami intézményben dolgozó vezető szakértők is egyöntetűen szükségesnek látják a beltéri maszkhordást. Bár Orbán Viktor azt mondta, a szakembereknek kell ilyesmiben dönteni, a kormány mégis a szakemberek ajánlása ellenében dönt.
Egyébként miközben a kormány hajthatatlan az ügyben, a Semmelweis Egyetemen épp csütörtöktől tették kötelezővé a beltéri maszkhasználatot egy Merkely Béla-féle rektori utasítással, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE pedig már szeptemberben meglépte ugyanezt. További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók.
