Az év végi ünnepek során különösen sok szemetet termelnek az emberek – a haszon.hu cikkében mutattak be néhány ellenpéldát a világ minden tájáról.
A világon számos olyan hagyomány létezik, amelyekben a gyerekek és felnőttek fenntartható ajándékokat és környezetbarát ünnepi díszeket készítenek – írja a BBC-re hivatkozó cikk. A karácsonyi sütik sütése kapcsán például arról írnak, hogy a norvégiai Bergenben például minden évben felépítik a világ legnagyobb mézeskalácsvárosát: A sütemények mellett mézeskalácsházikót (pepperkakehus) is készítenek – kisütik a tésztát, olvasztott cukorral „összeragasztják” a darabokat, majd színes édességekkel és csokoládéval díszítik fel. A házi készítésű ételajándékok nemcsak finomak, hanem fenntarthatóak is, mivel nem termelnek hulladékot.
A spanyolországi Katalóniában a karácsony előtti időszak egyik fő látványossága a Caga Tió (vagy – ne szépítsük- „kakiló rönk”) − egy üreges rönk, mosolygós arccal, pálcika lábakkal és vidám piros sapkával, melyet a családok december 8-án vesznek elő. A gyerekek „etetik” a fatörzset − turrónnal (katalán nugát), csokoládéval, aszalt gyümölccsel −, amíg el nem jön a karácsony, amikor pálcikákkal ütögetik, és énekelve „bátorítják”, hogy ajándékokat kakáljon ki (amelyeket a felnőttek csempésznek bele, amikor a gyerekek nem látják).
A filippínók karácsonykor hagyományosan parolokat, csillag alakú lámpásokat akasztanak ki az ablakokba. A családok minden évben elkészítik saját színes csillagaikat bambuszrudakból és papírból, a gyerekek pedig az iskolában tanulják meg összerakni őket. Ragasztópisztollyal ragasztják össze a rudakat, majd fényes krepp-papírral vonják be őket. A biológiailag lebomló celofán is népszerű anyag a parolákhoz, de a műanyagot érdemes elkerülni. Ilyenek például a csillámok is, mivel alumínium és műanyag keverékéből állnak, és kis méretük miatt a mikroműanyagok kategóriájába tartoznak. A csillámok helyett homok, sók, színes magvak és más természetes anyagok használatát javasolják.
