A jászberényi születésű Bartus Marci, akit a legtöbben csak tRENDrakóként vagy az ecetes srácként ismernek, messze nem egy átlagos influenszer. Az eredetileg színésznek készülő, majd a Semmelweis Egyetemen végzett tartalomgyártó valóságos forradalmat indított a magyar háztartásokban, miután megelégelte, hogy napi szinten mérgező vegyszerkoktélokkal bombázzuk a szervezetünket, és küldetésévé vált a tudatos takarítás népszerűsítése. Legyen szó a multik greenwashing trükkjeiről, a sokszor indokolatlan WC-tisztítási mániáról, vagy arról, hogyan lehet műszaki adatokkal bevonni a férfiakat a házimunkába, transzparensen, nyíltan, és ami talán a legfontosabb, érthetően beszél mindezekről a nagyközönségnek. A Szol24-nek adott interjújában a szivacsokban megbújó millió baktérium mellett szót ejtünk a sok esetben szomorú magyar valóságról is.
Szol24: Egyfajta misszióként is lehet tekinteni a munkásságodra, legalábbis messze túlmutatsz a hagyományos értelemben vett influencerkedésen. Hogyan indult ez az út?
tRENDrakó: Igen, az elején a magam részéről is pejoratívnak tartottam az „influenszer” szót. Eredetileg színésznek készültem, de a reáltárgyak is érdekeltek, így arra az esetre, ha a színészet nem válna be, elvégeztem a SOTE-n a népegészségügyi ellenőr szakot, ami pokolian nehéz volt.
Ott, a mikrobiológia és a vegyszerek tanulmányozása során döbbentem rá, hogy mennyire durván túlvegyszerezzük magunkat, és ez mindannyiunk egészségére, vitalitására rányomja a bélyegét. Elkezdtem megosztani a saját praktikáimat, amik annyi embert érdekeltek, hogy a követőim egy idő után szabályosan követelték, hogy gyűjtsem ezeket könyvbe.
Így lett végül az influenszerkedésből egy pozitív, valós küldetés.
Hogyan jellemeznéd a magyar takarítási kultúrát a nyugat-európai trendekhez viszonyítva?
A kutatások igazolják, hogy az életünk legalább 50 százalékát otthon töltjük. Ha ebben az élettérben sikerül elkerülnünk azokat a súlyos vegyszereket, amelyek amúgy beleivódnak a bőrünkbe és hatnak az idegrendszerünkre, sokkal vitálisabbak lehetünk. Míg például Franciaországban egy teljesen elfogadott alapvetés a mosószappan használata, mi itt Kelet-Közép-Európában talán a szocializmus éveit kompenzálva, a lehető legmodernebb, legkeményebb vegyszereket akarjuk használni.
Magyarországon például hihetetlenül túlmisztifikálják a WC-tisztítást.
Ezt hogy kell érteni?
A WC-ülőke egy száraz felület, ahol a baktériumok egy idő után elpusztulnak, ezzel szemben egy szobahőmérsékleten lévő, nedves konyhai szivacsban egy hét alatt centiméterenként egymillió baktérium is meg tud telepedni, ami szennyezettebb lehet, mint a londoni metró WC-je.
Mégis a WC-t fertőtlenítjük agyon erős vegyszerekkel, mint a Domestos. Ezek a szerek a kórokozók 99,9%-át elpusztítják, épp a legerősebb, legellenállóbb 0,1%-ot hagyva életben. Ezzel szemben a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje igazolta, hogy a 20%-os ecet pontosan ugyanannyi gombát és vírust pusztít el a Covid alatt végzett mérések szerint, mint a hipó. A különbség az, hogy az ecet szaga elillan, az erős, úgynevezett örök vegyi anyagok viszont sosem ürülnek ki igazából a szervezetből.
Mennyire volt kihívás ezt a komplex szakmai nyelvezetet úgy lefordítani, hogy a mindennapi ember számára is érthető és befogadható legyen?
Szerintem a küldetésemnek talán ez a legkönnyebb része. Nem kell, hogy mindenki tudja, mi az a mezofil baktérium, elég elmondani, hogy az a szobahőmérsékleten, nedves környezetben megélő baci. Arról kell beszélni, hogy napi szinten legalább ötvenféle dolgot használunk (vízkőoldó, öblítő, tusfürdő), amik egy „koktélhatást” okoznak a szervezetben, felhalmozódnak, és hosszabb távon allergiát, ekcémát, asztmát, vagy rákos daganatokat is okozhatnak.
Továbbá borzasztó, hogy a káros vegyszerekben, és még az arcunkra kent kozmetikumokban is sokszor hasonló petrolkémiai összetevők vannak.
Magyarországon a házimunka gyakran még ma is láthatatlan, és elsősorban női feladatként él a köztudatban. Milyen eszközökkel lehet áttörni ezeket a társadalmi sztereotípiákat, és hogyan lehet bevonni a férfiakat a tudatos háztartásvezetésbe?
Ez a sztereotípia, hogy a férfi a „vadász”, a nő pedig mindent megcsinál otthon, nagyon él még, nehéz átütni.
Viszont azt vettem észre, hogy ha a takarításról szakmai nyelven, mondjuk egy ruhaszárító műszaki tulajdonságait kiemelve beszélek, az felkelti a férfiak érdeklődését is. Gyakori, hogy a férj veszi meg a feleségének a workshopomat ajándékba, de kiderül, hogy este az ágyban együtt nézik a videóimat. Bizonyos kor felett ráadásul sok férfi például elkezdi átvenni az irányítást a háztartás felett, maga választ porszívót, mert így próbálja a kontrollt a saját kezében tartani az élete felett.
Ugyanakkor van hova fejlődnünk az odafigyelésben: például hiába adtam ajándékba az édesanyámnak egy drága ruhaszárítót, hogy megkönnyítsem az életét, egyáltalán nem repesett az örömtől, mert senki sem szeret teregetni, lehet jobban örült volna egy jó könyvnek.
Meg kell tanulnunk mindkét nem nyelvét, ami persze rendkívül nehéz.
A közösségi médiában a megosztó témák vonzzák a negatív hangvételű kommenteket, ezeket te feltűnően lazán és humorral kezeled.
Az a titka, hogy ha értelmesen és humorral reagálsz a fröcsögésre, a trollok egyszerűen kifogynak a szókincsből. Észrevettem, hogy amikor a fast fashion, például a Shein, vagy a Temu káros hatásairól beszélek, sokan azért támadnak agresszívan, mert felismerik a saját rossz döntéseiket. Azért próbálják a másikat lenyomni, hogy eltüntessék a saját hibájukat.
Mégis megéri válaszolni nekik, mert meglepően sokszor előfordul, hogy egy-egy ilyen vita után az illető komolyan elkezdi érdekelni a téma. Csak attól érdemes kritikát elfogadni, akit amúgy magad is megkérdeznél egy adott témában; én sokukkal egy asztalhoz sem ülnék le beszélgetni.
A magánéleted egyes részei és a közéleti nézeteid sem maradnak rejtve, feltételezem, ennek is voltak árnyoldalai.
Elképesztően sok. 2022 óta sok helyen feketelistán vagyok, egyetlen fideszes önkormányzathoz sem hívtak előadni. A Duna TV Család-barát című műsorába is addig jártam takarítási tippeket adni, amíg rá nem jöttek, hogy nem vagyok fideszes; jött is az üzenet, hogy a főszerkesztő ehhez „túl konzervatív”.
De a legdurvább eset egy korábbi munkahelyemen történt. Uniós pályázatokat csináltunk, amiért kaptam is egy osztályvezetői kinevezést, majd ezt a kinevezést végül szó szerint azért vonták vissza, mert nyíltan felvállalom, hogy meleg vagyok. Miközben a „felfelé bukás” esete eddig teljesen megszokott volt az állami szférában, ami borzasztó dühítő.
Ilyen típusú témákkal foglalkozó tartalomgyártó esetében kulcskérdés a hitelesség a különböző szponzorációk kapcsán. Hogyan tudod megőrizni az integritásodat az üzleti együttműködések során?
Igen, kétszer is meggondolom.
Előfordul, hogy egy cég hiába keres meg, visszautasítom, mert az ellenkezőjét képviselem, de a tartalomgyártás munka – ha nem lennének reklámok, nem lennének tartalomgyártók sem.
Volt olyan is, hogy egy nagy üzletlánc felkért egy élő adásra, de jeleztem nekik, hogy az egyik népszerű zsíroldójukról el fogom mondani adásban, hogy borzasztóan káros a szervezetre. Óriási multi létükre belementek, mert a hitelesség számukra is fontos, ami bizonyítja, hogy ezt lehet úgy is csinálni, hogy nem adod el a lelked.
Egyre gyakrabban tartasz offline workshopokat is, ráadásul nemcsak magánszemélyeknek, hanem nagyvállalatoknak is. Hogy kell elképzelni ezeket a vállalati eseményeket?
2022-ben kezdtem az offline workshopokat, kezdetben magánembereknek, de hamar elkezdték céges családi napokra ajánlani. Azóta olyan nagy multik hívnak, mint a MOL, az E.ON, vagy a világ egyik legnagyobb fast fashion márkája.
Ennél a bizonyos divatcégnél konkrétan a „change makereknek” kellett előadást tartanom arról, hogy a saját iparáguk milyen brutálisan környezetszennyező – a ruhaipar szén-dioxid lábnyoma lassan vetekszik a nagy olajcégekével. Meglepően nyitottak voltak rá, mert ők is szeretnék minimalizálni a károkat, és felemelő érzés, hogy ilyen apró közösségekben is el lehet indítani a változást.
Sokan érzik úgy, hogy egyéni szinten lehetetlen érdemi változást elérni a globális környezeti problémákkal szemben. Van ereje a fogyasztói döntéseinknek, hogyan látod a hazai zöldülési folyamatokat a greenwashing árnyékában?
Totálisan érdemes! Ahogy a politikában, úgy itt is szavazunk, csak éppen a vásárlásainkkal. Ha a vásárlók tömege elkezd zöld termékeket venni, az óriási nyomás a cégeken. Lásd az európai autóipart: azért döglődik, mert nem tudott lépést tartani a környezettudatos európai vásárlókkal, akik elkezdték a külföldi elektromos autókat venni. A Covid alatt itthon 20% fölé ugrott a környezetbarát tisztítószerek iránti kereslet, amire a multik kőkemény greenwashinggal: ráraktak a csomagolásra egy zöld levelet, de az összetétel sokszor ugyanolyan káros maradt.
Sok kedvelt öblítő illatanyagáról derül ki, hogy karcinogén vagy mutagén, és amikor betiltják az Európai Unióban, egyszerűen kicserélik egy ugyanolyan károsra. Ezért is vészjósló a helyzet, a multik pedig próbálják az embereket egyre jobban belehúzni a fogyasztásba: már a fenékre és a péniszre is árulnak dezodort.
Mekkora megtakarítást és egészségügyi előnyt jelenthet ez egy átlagos háztartás számára a bolti, gyakran felvizezett vegyszerekkel szemben?
Ha valaki átáll a vegyszermentes tisztítószerekre, éves szinten több mint százezer forintot is megspórolhat. Négy könyvet írtam, a legújabb már egy bővített kiadás, ami konkrétan mindenre ad megoldást, még arra is, ha kisállat van otthon. Mindössze néhány alapanyag kell otthonra, szódabikarbóna, citromsav, ecet… A bolti takarítószerekben, mondjuk egy 750 ml-es flakonban alig 5% a hatóanyag, amit Németországból vagy Lengyelországból importálunk, a többi pusztán csak víz.
Teljesen felesleges ezeket megvenni, ráadásul az otthon kikevert, gyenge bázisú savakkal és lúgokkal sosem okozol kárt magadnak vagy a felületekben.
Hogyan fogadta a szülővárosod, Jászberény a munkásságod?
Nagyon jól, Berényben szeretik, ha valaki kitűnik valamiben! A helyi Líra könyvesboltban tartott könyvbemutatómon teltház volt, be se lehetett férni. Rengetegen veszik ott a saját készítésű zöld termékeinket is. Ezen felül a helyi Momentum Ifjúsági szervezetének és Bozsik Ferinek a szervezésében az Ifjúsági Házban tartottunk egy több mint 50 fős, rendkívül sikeres workshopot.
Öröm látni, hogy a fiatalok nyitottak erre, mert alulról építkezve lehet a legnagyobb változást elérni az üres közhelyek puffogtatása helyett.
Képek: csakamentes.hu, Sebestyén László/Forbes, Bartus Marcell
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
