Szigetszentmiklós határában áll egy ipari komplexum, amely több mint nyolcvan év történetét őrzi. A hely, ahol a II. világháború alatt Messerschmitt zuhanóbombázók készültek, később a magyar teherautógyártás fellegvárává vált. Április 1-től az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ jóvoltából Szolnokon is megtekinthető a Csepel Autógyár különleges múltja, de hogyan lett egy bombázógyárból a magyar ipar egyik kulcsfontosságú helyszíne?
A történet 1941-ben kezdődött, amikor Szigetszentmiklós és Tököl határában megnyílt a Dunai Repülőgépgyár. A gyár a náci hadigépezet részére Messerschmitt zuhanóbombázókat gyártott, és a közelben épült Tököli Repülőtér biztosította a kész gépek próbarepülését.
A háború alatt a szövetséges légierők többször is bombázták a komplexumot, és több mint negyven dolgozó életét vesztette a támadások során. A termelés leállt, és a gyártás Kőbányára került át.
A háború után Magyarország súlyos járműhiánnyal küzdött. A kormány a romos repülőgépgyár területét választotta új járműgyár helyszínéül. 1949 tavaszán megkezdődtek az újjáépítési munkák a Csepel Autógyárban, és 1950 februárjában elindult a termelés. Az első D-350 típusú teherautó áprilisban gördült le a szalagról, és év végére már 1666 járművet állítottak forgalomba (Miklósi Múzeum).
A gyár beindulása jelentős hatással volt a magyar iparra. Sok alapanyagot és alkatrészt más hazai gyáraktól rendeltek, így a Csepel Autógyár számos más üzem számára biztosított felvevőpiacot. Emellett Szigetszentmiklós lakossága is gyorsan nőtt. A gyár felé eső településrészen lakótelep, bölcsőde, óvoda és iskola épült. 1949-ben a településen alig hatezren éltek, 1960-ra a lélekszám tízezer fölé emelkedett, és 1970-ben Szigetszentmiklós nagyközségi rangot kapott.
A gyár nemzetközi hírnévre is szert tett. 1950 szeptemberében a Csepel D- és B-350 teherautók részt vettek a Lengyel Motorszövetség nemzetközi megbízhatósági és gyorsasági versenyén.
A 2000 kilométeres megterhelő versenyen a dízel Csepelek kategóriájukban elsőként értek célba, míg a benzinesek második helyezést értek el. Ez az eredmény az alig öt hónapos Csepel 350-esnek és gyártóinak nemzetközi ismertséget szerzett.
Az első két évtizedet a teherautók gyártása határozta meg. A gyár a D-350 típus terveire alapozva számos más járművet fejlesztett, például a polgári felhasználású 400-as és 700-as sorozatot, a hadsereg számára készült D-344-est, és a sokoldalú D-566-ost. A gyár teljeskörű gyártást végzett: az alvázak mellett motorok, tengelyek, sebességváltók és kormányművek készültek itt. A fülkéket hosszú ideig az Ikarus gyártotta.
1968-ban a KGST országainak közúti járműprogramja új feladatokat adott a Csepel Autógyárnak. Magyarországnak a legnagyobb autóbuszgyártóvá kellett válnia. Ennek érdekében a gyár a teherautógyártást abbahagyta, és az Ikarus 200-as sorozatához szükséges önjáró fenékvázak gyártására állt át. Az átállás új üzemcsarnokokat és bővített munkaerőt igényelt. A 1970-es évekre már tízezren dolgoztak a Csepelben.
A nyolcvanas években a gyár az Ikarus legfőbb beszállítójává vált. Több tízezer autóbusz fenékvázát szállították a Szovjetunióba és a KGST többi országába. Ennek ellenére a teherautógyártás is megmaradt: a 750-es család járművei viszonylag sikeresek voltak Magyarországon.
A KGST összeomlása a Csepel Autógyár végét jelentette. A piaci lehetőségek beszűkültek, és a gyárban nagyarányú leépítések történtek. 1992-ben a gyárat felszámolták, az ingatlanokat az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. kezelte, létrehozva a ma is működő ipari parkot. 2009-ben megalapították a Csepel Autó Gyártmánymúzeumot, amely 2014 óta látogatható a nagyközönség számára.
A Csepel Autógyár alapítása és működése a háború utáni magyar ipar újjáépítésének egyik meghatározó mérföldköve volt. A komplexum átalakulása a repülőgépgyártástól a teherautókig és autóbuszokig, majd a piac összeomlásáig izgalmas példája a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásnak.
A Csepel Autógyár relikviái ma is tanúskodnak a magyar ipar történetéről. A szolnoki kiállításon többek között megtekinthetők a gyárhoz köthető kitűzők, régi munkaruhák, oklevelek és egyéb kitüntetések.
A tárlaton bemutatják a csepeli gyár teljes történetét is, amely egyaránt magában foglalja a háborús rombolást, az újjáépítést és az ipari siker éveit.
A Csepel Autógyár 2026. április 1–25. között az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban mutatkozik be, a szigetszentmiklósi teherautógyár rövid történetével. 2026. április 24–25-én a 27. Szolnoki Utazás és Szabadidő Kiállításon a Csepel Autó Történeti Kiállítás Csepel autói érkeznek a Hild János tér melletti parkolóba, így a látogatók testközelből tapasztalhatják meg a magyar ipar legendás múltját.
Képek: tokolicivilek.hu ,danubian.hu, Horváth Zsolt
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
