A jászberényi gyárból nemzeti ikon lett, évtizedekig uralta a hazai piacot, ám az 1991-es privatizációt követően előbb részlegesen, majd az évezred vége előtt teljesen kiveszett a klasszikus név a köztudatból, mivel az új tulajdonos 1999-től teljesen elhagyta a Lehel nevet, ami a hatvanas évektől fogalom volt hazánkban.
A Fémnyomó és Lemezárugyár 1952-ben átadott jászberényi üzemében 1958-ban indult a sorozatgyártás. 1963-ban Hűtőgépgyár néven új vállalatot alapítottak Jászberényben, ennek része lett a Fémnyomó- és Lemezárugyár, illetve a Budapesti Hűtőgépgyár. A hatvanas évek magyar háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, amelyek egyúttal a szocialista ipar büszkeségének számítottak; 1970-ben ünnepélyes keretek között adták át az egymilliomodik példányt. Az 1991-es privatizáció során a svéd AB Electrolux vásárolta meg a gyárat.
A cég neve Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Korlátolt Felelősségű Társaság lett (röviden: Electrolux Lehel Kft.). Utána Zanussi-Lehel néven gyártották a hűtőket, de 1999 óta már csak Zanussi és Electrolux hűtőgépeket gyártanak, a Lehel nevet pedig elhagyták.
Korabeli reklámfotó a modernizált kinézetű Lehel hűtőszekrényről. Alább pedig egy Keravill árukínálatában is ott sorakoztak a Lehel hűtőszekrények.
A PénztároSOKK videója is bemutatja, hogy a Lehel hűtők nem csupán gépek voltak, hanem egy ország újrakezdésének szimbólumai. Hogyan lett egy vidéki gyárból nemzeti ikon? Mi történt, amikor a politika, a piac és a múlt összecsapott a gyártósoron? Ez a videó egy hűtőgépen keresztül meséli el Magyarország ipari felemelkedését és csendes hanyatlását. Néha a leghétköznapibb tárgy rejti a leghidegebb igazságot. (Borítókép: Femina.hu)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
