Nem kell, hogy egy csernobili méretű katasztrófa történjen ahhoz, hogy Szolnok és környékének levegője, termőföldje és ivóvize visszafordíthatatlan károsodást szenvedjen. Elég ahhoz néhány akkuipari üzem. Nézzük, mit művel a természettel a Nikkel-Mangán-Kobalt kombináció. Orvosi vélemény, nem újságírók találták ki. Csak ki ne derüljön, hogy a főorvos úr is “brüsszelita”.
A főorvos úr véleményét a STOP elektrolit gyár – Szolnok élni akar csoport tette közkinccsé. Érdemes végigolvasni és ez alapján támogatni, illetve nem támogatni a Szolnok mellé települni készülő akkuipari üzemet, ami Magyarországon már a sokadik lenne. Az eddigi tapasztalatok környezetvédelmi szempontból pedig igencsak aggasztóak, elég csak Göd esetére gondolni. Íme a bejegyzés szó szerinti idézete:
“Akkuipari üzemek egészségügyi kockázatai
Jelen dokumentum célja, hogy az eddig az akkugyártás (különösen az akku-vegyipar) témakörben rendelkezésre álló adatok és egészségügyi szakmai ismeretek birtokában egy új gyár telepítésével kapcsolatos veszélyekre felhívjam a figyelmet.
A Nemzeti Akkumulátor iparági Stratégia 2030 rendkívül nemes célokat tűz ki a dekarbonizáció és a klíma semlegesség tekintetében. Nagyívű terveket fogalmaztak meg az akkumulátor gyártás kapcsán. Az egyik nagy probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a megvalósításhoz a Lítiumion – akkumulátorok gyártását tartják az üdvözítő útnak.
Ehhez a kínai CATL legnagyobb Európai gyára adja meg a segítséget Debrecen és Mikepércs között. Itt persze nem csak a CATL az egyetlen akkugyártással kapcsolatos cég, hanem egy egész kiszolgáló iparág épült fel az ipari parkban, ami jelentősen meg fogja növelni a környezetterhelést.
Kétségtelen, hogy jelen pillanatban a Lítiumion akkumulátorok a legelterjedtebbek, mert ezeknek sikerült az előállítási költségét jelentősen lecsökkenteni és ezzel párhuzamosan az energia sűrűségét megnövelni. Emiatt jelen pillanatban ezen a technológián alapuló akkumulátorok tömeggyártása várható.”
“Ugyanakkor kellő súllyal kellene bemutatni azt is, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy ekkora nagyságú, veszélyes anyagokkal dolgozó üzem szomszédságában és a beszállítói lánc által érintett településeken élni.
Az előállításhoz szükséges alapanyagok részben tűzveszélyesek, nagyobb részben az egészségre károsak és rákkeltők. A katódgyártáshoz használt Lítium vegyületek oldatba vihetők bemosódhatnak a talajba és a takarmánynövények, mint a napraforgó és az olajrepce felszívják és felhalmozzák a növényben és a termésben egyaránt.
A Lítium, ha nagyobb mennyiségben bekerül a szervezetbe, akkor rontja a szívizomzat regenerációs készségét, felgyorsítja a programozott sejthalált és nagy dózisban az idegrendszerre káros hatás fejt ki. Mindemellett az akkumulátorok gyúlékonyságáért is a Lítium elektrolit a felelős és tűz esetén az akkumulátorokból mérgező gázok szabadulnak fel úgy, mint szénmonoxid és hidrogén cianid.
A Nikkel-Mangán-Kobalt kombinációjú elektródák alapanyaga por állagú a gyártás során a levegőbe is bekerül. A környezetszennyezés mértéke attól függ, hogy az említett anyagokat a gyártás során mennyire sikerül zárt rendszerben kezelni. Eddig Gödről áll rendelkezésére a legtöbb információ, ami azt mutatta, hogy az egészségre káros környezetterhelés valós probléma.
A Nikkelnél maradva, ismert munkahelyi ártalom a nikkel porral dolgozók körében az orr nyálkahártyán jelentkező fekély, amely a legenyhébb a Nikkel által okozott egészségkárosodások közül. A Nikkel por a rostasejteken keresztül az agyideg magvakba és az agyállományba is bejut és idegrendszeri károsodásokat okoz. Olyan degeneratív idegrendszeri problémákat, mint pl. az Alzheimer kór, vagy a demencia. A Nikkel nehézfém és mint ilyen nem ürül ki a szervezetből, lerakódik a szövetekben pl.: tüdőben, szaruképletekben, és további sejten belüli károsodásokat tud okozni. Kísérleti állatokban igazoltan rákkeltő hatású.
Hasonló idegrendszeri hatásokat figyeltek meg a Mangán felhalmozódás esetében is hozzátéve azt, hogy a Nikkel és a Mangán együttes jelenléte felerősíti hatást.
A Kobalt bekerülve a szervezetbe erős oxidatív stresszt okoz, ami lemeríti a szervezet káros anyagokkal szembeni védekező képességét, az úgynevezett antioxidáns kapacitást.
Ez tartós expozíció esetén krónikus gyulladások kialakulásához vezet, ami végső esetben szöveti elfajulással rosszindulatú daganat kialakulásával jár.
Fontos és az akkumulátor gyártás során több részfolyamatban használt szerves oldószer az N metil-2 Pirollidon (NMP), ami szintén igazoltan rákkeltő hatású és a bőrön át is felszívódik. Eddigi ismereteink szerint a Greenpeace munkatársai ezt az anyagot kimutatták a gödi talajvízből. Terhes anyák számára veszélyes, mert belégzése magzati károsodáshoz veleszületett rendellenességek kialakulásához vezet, illetve közvetlen nagymennyiség belégzése esetén vetélés is kialakulhat.
Az NMP-ből 2019 és 2022 között a rosszul megállapított határétékek miatt, több, mint 80 tonna került a levegőbe. Az Európában engedélyezett kibocsájtás az NMP-ből 2mg/m3, nálunk az említett időszakban 150mg/m3 volt a megengedett határérték, ma 1 mg/m3 a megengedett határérték.
Érdemes lenne megnézni, hogy az említett időszakban mennyi volt Gödön és környékén a magzati károsodással született csecsemők száma, illetve, hogy a daganatos megbetegedések száma mennyivel emelkedett.
Az eddigi ismereteink és a gyárak saját bevallása szerint is az NMP-nek csak 95%-a nyerhető vissza a munkafolyamatok során a többi megy a levegőbe és a széllel és a szálló porral messzire eljuthat és amíg nem bomlik le környezeti és egészségkárosodást okoz.
Sajnos hosszan lehetne folytatni a sort azokról az egészségre káros anyagokról, amelyeket a gyártás során alkalmaznak, de ami legfontosabb, hogy ezeknek az anyagoknak a kezelése a munkafolyamatok során koránt sem megnyugtató.
Ezért ezeknek a gyáraknak a telepítése, bármennyire is csábító lehet egy település adóbevétele és a munkalehetőségek szempontjából, lakott területek közelébe nem javasolt!
Lakott területek közelében a gyárak által kibocsájtott káros anyagok halmozódása révén a környezet és egészségkárosító hatás nem kerülhető el.
Akkor nulla a kibocsájtás, ha nincs ott a gyár!
Bizonyára sokan emlékeznek a 2000-es év tiszai cián szennyezésére, vagy a kolontári vörösiszap katasztrófára, ami rendkívüli károkkal járt, de csak egyszeri alkalom volt. Itt viszont, ha a gyár megépül, akkor folyamatos környezetszennyezéssel lehet számolni, ami egy idő után helyrehozhatatlan károkat fog okozni földben, vízben és a levegőben a lakosok egészségéről nem is beszélve.
Hajdú-Bihar megyei képviselőként, a lakosok egészségéért aggódó orvosként a fent leírtak alapján mindenképpen átgondolásra javaslom a Szolnoki Közgyűlésnek a tervezett akkumulátoripari üzem telepítését.
Tisztelettel: dr. Kerekes László, főorvos
Hajdú-Bihar vármegyei Közgyűlés képviselője
2025.12.03.” – így a bejegyzés.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
