A XVIII. század első felében igazi közösségi pontként kezdődött Szolnok mai főterének története, amely kezdetben zöldes, ligetes piactérként működött. Régészeti ásatások is igazolják, hogy ez a terület kívül esett a török várbástya övezetén, s valószínűsíthető, hogy az 1729-es vásárok már ezen a helyszínen zajlottak. Ebben az időben a tér közösségi vásárként működött, ahová országszerte érkeztek árusok és látogatók.
Szolnok város önkormányzatának honlapján található információk szerint az 1811-ben elkészült földszintes városháza körül pezsgő központ alakult ki: többek között boltíves üzletek, zsindelytetős házak és egy gémeskút adták a hely sajátos hangulatát. A vásártérhez hamar helyi polgári központ társult, amit az 1860-ban felavatott Magyar Király Szálló is erősített; az épület ma Damjanich János Múzeumként ismert .
1876-ban Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyévé vált, ami új lendületet adott városiasodásának. A képviselő-testület 1882-ben döntött egy jelentősebb városháza felépítéséről, amelyet 1883. szeptember 2-án helyeztek el alapkő alá – időkapszulájában hivatalos dokumentumokkal, várospecséttel és polgármesteri jelentésekkel. A megújult eklektikus stílusú városháza ma is a tér legmarkánsabb épülete.
A tér 1863 óta hivatalosan Piac térként működött, és csak 1892-ben kapta meg véglegesen Kossuth Lajos nevét, emlékeztetve a városháza erkélyéről elhangzott toborzó beszédére. Ezzel párhuzamosan Szolnok belvárosi arculata egyre reprezentatívabbá vált, bankok, pénzügyi hivatalok és elegáns áruházak épültek köré.
A második világháborút követő szocialista korszak többször átalakította a teret: a hangulatos historizáló épületeket egyszerű, idegen formájú tömbök váltották fel. A tér északi oldalán megjelent a szolnokiak által csak „Fradi-ház” néven emlegetett szocreál épület, ami gúnynevét jellegzetes színezéséről kapta. Ekkor fedezhető fel a korszak ikonikus szobordíszítése is, mint például a Munkásmozgalmi emlékmű, amelyet később elbontottak.
A tér 2007 nyarán esett át radikális megújuláson: az autóút forgalmát csökkentették, és autóbuszokra, taxikra korlátozták. A márványos közösségi park, szökőkutak, egy zöld övezeti tér jött létre – hivatalosan 2007. december 31-én adták át az új formát. Később, 2008-ban Kligl Sándor bronzelemekkel egészítette ki a teret: sétáló pár, gördeszkás fiú, horgász szobrai tették barátságossá és interaktívvá a központot. A térre egy tapintható városmodell is került, amely a 1585-ös Szolnokot ábrázolja.
Szolnok mai Kossuth tere egy évszázadokon át formálódó közösségi tér története. A XVIII. századi piac után a XIX. század végére egy reprezentatív városháza és elegáns épületek szegélyezték. A tér a Kossuth Lajos nevét viseli, a XX. század során pedig több átalakításon esett át, amelyek új épületeket, közlekedési megoldásokat és közösségi funkciókat hoztak létre. A 2007-es felújítás után újra közösségi térként szolgál, ahol a múlt és a jelen elemei egyszerre érvényesülnek.
Képek: szallas.hu, Képcsarnok – Hungaricana
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
