Bár a kormány igyekszik elrejteni, valójában rendszerszintű válság sújtja a magyar egészségügyet – röviden és tömören így foglalható össze a Direkt36 tényfeltáró cikksorozata, amely több mint ezer hatósági dokumentum és három tucat interjú alapján mutatja be, milyen állapotban vannak ma a magyar kórházak. Az adatok szerint 2020 óta legalább 770 alkalommal zártak be ideiglenesen kórházi osztályokat, legyen az kisebb-nagyobb vidéki és megyei intézmény, vagy fontos fővárosi centrum. Sem Szolnokon, sem Jászberényben nincs mivel elégedettnek lenni az adatok alapján.
Ahogy az a tényfeltáró cikksorozatban részletesen olvasható, a bezárások hátterében jellemzően az áll, hogy nincs elég szakorvos vagy ápoló, illetve hiányoznak a szükséges orvosi eszközök. Előfordul azonban az is, hogy egy adott osztályon annyi beteget kellene ellátni a kórházaknak, amit már nem tudnak biztonságosan vállalni, így kénytelenek időlegesen felfüggeszteni a felvételt.
Különösen gyakoriak a leállások a stroke-ellátás, a neurológiai szolgáltatások és a CT-diagnosztika területén, holott ezeknél az eseteknél létfontosságú lenne a gyors és szakszerű beavatkozás. A szakemberhiány miatt gyakran zárnak be gyermekosztályok és szülészetek, erre már volt példa a Jászság fővárosában.
A kórházi osztálybezárások nemcsak a kisebb vidéki intézményeket érintik, a nagy megyei és centrumkórházak egyaránt komoly szakember- és kapacitáshiánnyal küzdenek. Leggyakrabban a budapesti Szent János Kórházban fordulnak elő ilyen problémák, de a szolnoki Hetényi Géza Kórház és a Jahn Ferenc Kórház szintén gyakran kérte egyes osztályai ideiglenes leállítását – derült ki a Direkt36 adatbázisának elemzéséből.
Az okok változatosak, de közös bennük, hogy mindegyik a rendszer súlyos alulfinanszírozottságát és emberhiányát tükrözi. Elromlott orvosi gépek, fertőzések, poloskafertőzések, illetve leggyakrabban a szakemberek hiánya miatt kellett bezárni osztályokat. Gyakori, hogy egyetlen orvos nyugdíjazása, betegsége vagy felmondása miatt a teljes ellátás szűnik meg hetekre vagy hónapokra.
Mint kiderült, a legsúlyosabb helyzet a szolnoki Hetényi Géza Kórházban alakult ki az utóbbi időszakban.
Az intézmény az elmúlt öt évben legalább 78 alkalommal jelentett be osztálybezárást, ebből 75-ször a személyi feltételek hiánya miatt, a tavalyi év első félévében már 27 ilyen eset történt. Különösen a stroke-ellátás, a neurológia, a szülészet és az újszülött intenzív osztály működése akadozik.
„Maga a kórház nem rossz, sőt vannak kifejezetten modern osztályai, de kevés a szakember, és a kórház adósságai miatt nehézkesek az eszköz- és gyógyszerbeszerzések is” – fogalmazott a Hetényiről egy megkérdezett szakorvos.
A Hetényi súlyos állapota kapcsán Szopkó Zita és Marton Kamilla, a Direkt36 újságírói egy személyes történetet is ismertettek. Egy 68 éves szolnoki férfit, akit stroke-gyanúval vittek be, egyszerűen hazaküldték neurológus hiányában. A férfi azóta tartós egészségkárosodással küzd és családja máig nem érti, miért nem szállították át egy másik intézménybe. „Hiába van kiírva, hogy stroke-központ, ha gyakorlatilag nincs ellátás” – mondta Olej Tamás, a beteg fia.
A térség másik jelentős intézménye, a jászberényi Szent Erzsébet Kórház kevésbé szerepel a hivatalos kimutatásokban, ám az itt dolgozók tapasztalatai szerint a problémák hasonlóak: az orvosok túlterheltek, az utánpótlás akadozik. Bár a kórházak formálisan működnek, egyre több az olyan osztály, ahol csak csökkentett kapacitással vagy ideiglenes helyettesítéssel folyik a munka. A Szent Erzsébet Kórház körüli politikai vitákról épp tegnap írtunk.
Minden jel arra mutat, már az Orbán-kormány is tisztában volt a fenntarthatatlan működéssel és politikailag egyre kényesebb számukra a téma, de érdemi beavatkozás nem történt. Ha a Direkt36 cikkében rákeresünk arra a két szóra, hogy “nem válaszolt”, összesen hat találatot is kapunk. Egyszerre burkolózott némaságba a szolnoki kórház, a kormány, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).
A rendszer így most spontán omlik össze, osztályok zárnak be véletlenszerűen vagy politikai nyomás hatására, a mentők egyre gyakrabban kénytelenek több száz kilométert utaztatni a betegeket, a lakosság pedig végleg elveszíti bizalmát a hazai egészségügyi intézmények működésében.
A Direkt36 cikksorozatának második részét ide, harmadik részét ide kattintva lehet elolvasni.
Képek: Magyar Péter Fb, hetenyikorhaz.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
