„Aggodalomra ad okot Magyarországon a jogállamiság kérdése, beleértve a média szabadságát, de az igazságszolgáltatás függetlenségét is.”, mondta Désirée Bonis, a Holland Királyság Nagykövetségének budapesti nagykövete a KecsUP-nak adott interjúban. A nagykövet asszony közel két éve van Magyarországon, tavaly személyesen kereste fel Szeged és Székesfehérvár városát. Megtudtuk, hogy érdeklődik az irodalomtörténet iránt és történelem szakos végzettsége van, és magyar irodalmat is olvas.
Magyar-holland történelmi kötelékek
Zarándy Zoltán (KecsUP): KecsUP: 2021-ben ünnepeltük a holland-magyar kétoldalú diplomáciai kapcsolatok századik évfordulóját. Hogyan értékeli a két ország jelenlegi kétoldalú kapcsolatait – hiszen szövetségesek és hagyományosan barátok vagyunk Európában. Ehhez kapcsolódóan: mi a nagyköveti víziója Budapesten?
Désirée Bonis nagykövet: Kétoldalú kapcsolataink évszázados hagyományokra tekint vissza. Már a 17. században is sok kapcsolat volt a holland és a magyar protestánsok között. Nemrég láttam Debrecenben Michiel de Ruyter tengernagy szobrát, aki 1674-ben számos magyar protestáns prédikátort szabadított meg a pápa kezei közül Nápolyban. Emellett az 1920-as években több tízezer magyar gyermeket vonattal küldtek megerősödni és pihenni Hollandiába. Ezeket a szerelvényeket gyermekvonatoknak nevezték. A rajtuk utazó gyerekek az első világháború, majd a spanyolnátha és a szegénység, valamint az ország szétválása miatt szenvedtek. A gyerekek egy része Hollandiában maradt, legtöbben azonban hazatértek. 100 év eltelte után is sok emberrel találkoztam, akik mesélték nekem, hogy nagyapjuk vagy nagyanyjuk egy ideig Hollandiában tartózkodott, és erről máig őrzik a szép emlékeket.
Aztán ’56-ban több ezer menekült érkezett Hollandiába, ami tovább erősítette az országaink közti kapcsolatokat. Juliana királynő magyarul is köszöntötte a menekülteket.
1989-ben mi is a magyarokkal együtt örültünk, amikor Magyarország végül egész Kelet-Európával együtt megszabadult a kommunista rezsimtől. Mindezek a példák is azt mutatják, hogy országaink között történelmileg erős kapcsolatok léteznek.
Gazdasági partnerségek
Hollandia és Magyarország kereskedelmi volumene – az importot és az exportot összeadva – közel 10 milliárd euró – mondta Désirée Bonis a holland-magyar gazdasági kapcsolatokról. Örülünk, hogy Magyarországon az első tíz befektető között vagyunk, ami jó pozíció. Több mint 700 holland cég van jelen Magyarországon, ami jelentősen megmutatkozik a foglalkoztatásban is.
Nagykövetségként általában négy területre koncentrálunk a gazdaságban – folytatta a nagykövet asszony.
- Mezőgazdaság, ami nagyon erős Hollandiában. Szeretnénk többek között a precíziós mezőgazdaság terén együttműködni, ami friss agrárgazdasági koncepció, és elterjedt a holland farmerek körében.
- A fenntartható mobilitás és az intelligens logisztika, s ezzel kapcsolatban közismert, hogy itt az elektromos autókról, a kerékpározásról van szó; arról hogyan lehet a városok közlekedését hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tenni. Ennek keretében már 2021 szeptemberében is volt egy kereskedelmi missziónk e témáknak szentelve. Virágzó üzleti kapcsolatok születtek a két ország között a fenntartható mobilitás és az intelligens logisztika területén is.
- Az élettudományok és az egészségügy, amikre specializálva, reményeink szerint hamarosan Hollandiából külön kereskedelmi küldöttség látogat Magyarországra. Ide tartozik például az egészségügyi és kórházmenedzsment, valamint a gyógyszeripar digitalizálása. Közismert, ezen a területen a Philips az egyik jelentős multinacionális szereplő, amelyet eredetileg Eindhovenben alapítottak és jelenleg Amszterdamban található a központja. Cégük Magyarországon is jelen van és tevékenykedik.
- Körkörös gazdaság. Hollandiában már olyan mértékben újrahasznosítjuk a használt termékeket, hogy a jelenleg használt cikkek 26%-a már hulladékból készül újrahasznosítást követően. Magyarországon ez az arány még mindig csupán 6%, tehát nagy a szakadék, és ezen a területen is nagy az érdeklődés. Ezért tavaly júniusban ismét kereskedelmi missziót szerveztünk a körforgásos gazdaság területén is.
Fenntarthatóság és ipar a hagyományosan vidéki környezetben
Z.Z.: Mindezek a pontok, amelyeket Ön említ, meghatározó fontosságúak abban a régióban is, amelyet a kecsUP-pal Kecskeméten képviselünk. A fenntartható és precíziós mezőgazdaság, a klímaváltozás elleni küzdelem és a körforgásos gazdaság is ide tartoznák. Mint bizonyára Ön is tudja, Kecskemét egy Mercedes Benz-város is, így egy hagyományosan vidéki környezetben igazán érdekes kihívás számunkra a zöld, fenntartható gazdaság és társadalom felépítése. A holland városok szembesülnek ezzel a kettősséggel?
Désirée Bonis: Igen, ez nagyon érdekes kérdéskör. A precíziós mezőgazdaság valójában a hagyományos mezőgazdaság modernizálásának és innovációjának módja. Ennek a koncepciónak van egy kulcsfontosságú eleme is: a kihívás az, hogy ne termelj annyit, amennyit csak bírsz, csak annyit, amennyi ésszerű. Mivel a rablógazdálkodás a végén kimeríti az erőforrásokat a talajban vagy a vízben is, a tenyésztett állatot vagy termőnövényt a megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel vagy tápanyaggal vagy antibiotikumokkal kell táplálni, a lehető legoptimálisabb és legminimálisabb helyet igénybe véve.
Ezért például a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel nagyon jó együttműködésben álló Wageningeni Egyetemen azt kutatják, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a mezőgazdaságot úgy, hogy ne termeljen hulladékot, és ne növelje az ökológiai lábnyomot. Ez a mezőgazdaság innovációjának egyik módja.
Hollandia kis ország, a méretét tekintve kisebb, mint Magyarország. A mezőgazdaság mellett látjuk az ipar szerepét is, de mindenképpen törekszünk az ipar tisztaságára is. Ez olyan fenntartható energiaforrások felkutatásával és felhasználásával oldható meg, mint a nap vagy szélenergia, s remélhetőleg a jövőben a hidrogén felhasználása. Szerintem Magyarország is nagyon aktív az energiaforrásainak diverzifikálásával, hiszen mindannyian látjuk, mit jelent az orosz gáztól és olajtól való függés. Valójában ez egy kényelmetlen függés, így mindannyian a tiszta energiák használata felé haladunk a fenntartható ipar érdekében is.
Szükségünk van a minőségi vízgazdálkodásra is, és Hollandia nagyon erős ezen a területen, hiszen mi mindig is küzdöttünk a vízzel és a vízmegtartással és szigeteléssel egyaránt. Ha sok eső esik, fontos, hogy meg tudjuk tartani a vizet, s majd a szárazság idején tudjunk a csapadékvízzel gazdálkodni és a túlzottan meleget enyhíteni.
KecsUP: Nagykövetként Marokkóban is töltött időt.
Désirée Bonis: Négy és félévet töltöttem ott. A vízgazdálkodás és a hulladékgazdálkodás mindenütt fontos kérdés, és napjainkban sok magyar állampolgár aggodalmát is látom ezzel kapcsolatban, amint néhány ázsiai országból nagy beruházásokat hoznak ide, és több nagyvárosban is kiszolgálják az itteni elektromos járműgyártást.
Hatalmas beruházási projektekkel találjuk szemben magunkat az akkumulátorgyártás terén. Természetesen az autóknak szükségük lesz az akkumulátorokra, de érthető, hogy az emberek aggódnak a környezetre, a vízellátásra és a nem gondosan kezelt hulladékra gyakorolt hatások miatt. Úgy vélem mindezek a kérdések nagyon fontosak, és értjük az itt jelenlévő aggályokat.
A holland-magyar kulturális együttműködés színes színtere
2021-ben Budapesten járt a rotterdami Scapino Balett, tavaly szeptemberben Amszterdamból a MÜPA-ban lépett fel a Royal Concertgebouw Orchestra. A Szépművészeti Múzeumban sokan láthatták Hieronymus Bosch gyönyörű kiállítását.
Jelen vagyunk Veszprémben is – mondta Désirée Bonis, amely most Európa Kulturális Fővárosa. Itt is sok holland szereplő lesz jelen. Ugyanez vonatkozik a Sziget Fesztiválra is, ahol szintén sok holland művész fog fellépni.
Szeptemberben pedig Hollandia lesz a nemzetközi könyvfesztivál díszvendége Budapesten. Ez alkalomból számos holland író műve kerül magyarra. Ez is nagyon ünnepi esemény lesz.
Oktatás
Z.Z.: Évszázadok óta tartó, gazdag partnerkapcsolataink vannak egyházak és városok, diákok és tudósok között. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unióban a holland egyetemek és a holland felsőoktatás egyre több magyar oktatási intézmény egyetemet és egy teljesen új generációt vonz Magyarországon. Mitől vonzó a hollandiai oktatás?
Désirée Bonis: Jelenleg mintegy 1500 angol nyelvű oktatási program fut a holland felsőoktatásban, és több ezer magyar hallgatónk van Hollandiában. Mindenkit szeretettel várunk és örülünk, ha a magyarok Hollandiában tanulnak. Visszajelzéseikből azt is hallom, hogy szeretnek elidőzni egy-egy régi holland városban, Amszterdamban vagy Leidenben, és vannak, akiket vonz Maastricht egyetemi városa is délen.
Az egyik legfontosabb program, amely sok diákcserét segített elő, az Erasmus+, ami egy csodálatos EU-projekt. Ez egy igazán kiváló program és sok magyar diák használja is hollandiai tanulmányaihoz. Nagyon remélem, hogy meg tudjuk őrizni ezt a hagyományt.
Z.Z.: Igen, persze, mint Ön is tudja a politika számára éppen ez néha mélyvíznek bizonyul.
Désirée Bonis: Úgy gondolom, hogy a magyar kormány jelenleg lépéseket tesz annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne vesszen el, bizakodjunk ebben.
„A szabad média nagyon fontos minden demokráciában – nem csak a véleményalkotás, hanem az elszámoltathatóság is”
Z.Z.: A KecsUP egy független média, amely agoraként szolgál a szabad civil és demokratikus párbeszéd nyitott tereként. 2023-ban a költészet elsőszámú slágere Petőfi Sándor, aki újságunk vidékén, az Alföldön született. Petőfi emlékéhez is illik, ha érintjük a média jelentőségét Magyarországon.
Désirée Bonis nagykövet: Először is szeretném elismerésemet kifejezni és gratulálni a KecsUP-hoz. Rendkívül hasznos, hogy az emberek hozzáférhessenek egy weboldalhoz, egy platformhoz és – ahogy mondja – egy agorához, ahol különböző véleményeket ütköztethetnek, érdeklődéssel meghallgathassanak vitatkozó feleket, akikkel esetleg nem is mindig értenek egyet; de egy biztos: helyet találhatnak a szabad és élénk vitához. A szabad média rendkívül fontos minden demokráciában, mert hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok tájékozott véleményt alakíthassanak ki.
A megalapozott véleményekhez pedig különböző nézeteket kell meghallgatniuk, és sok információra van szüksége, amelyek nem csak egy forrásból származnak. A véleményeknek és a híreknek változatosnak és több formájúnak kell lenniük. A szabad média nagyon fontos minden demokráciában – nem csak a véleményalkotás, hanem az elszámoltathatóság és a politikai rendszert alkotó fékek és ellensúlyok átláthatósága miatt is. Ha vannak jó oknyomozó újságírók, és tudom, hogy Magyarországon is sokan vannak ilyenek, akkor úgy gondolom, hogy amikor esetleg emberek vagy intézmények megpróbálnak információkat eltitkolni a nyilvánosság elől, akkor hasznos, ha kiderül az igazság. És fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy mi történik körülöttük – ezért is gondolom, hogy a szabad média valóban nagyon fontos.
Magyarországon számos aggasztó trendet láthatunk. Ez a média monopolizálásának tendenciája, az írott sajtó állami felvásárlásáé. Talán az interneten még mindig sok a plurális média, így az emberek különböző nézeteket, különböző hangokat hallhatnak. De Magyarországon sem mindenki internetezik, és azt hiszem, főleg vidéken az idősek számára elég nehéz olyan platformokhoz hozzáférni, mint a KecsUP, főleg ha nem gyakorlottak digitális terepen. Ha az emberek a monopolizált újságoktól vagy egy állami televíziótól függnek, és ha mindig csupán ugyanazokat a hangokat hallhatják, az nem túl hasznos egy demokráciában.
Ugyanez vonatkozik a civil szervezetekre is. Úgy gondolom, minden demokráciában erős civil társadalomra és szervezetekre van szükségünk, amelyek lobbiznak az ügyeikért, fékeket és ellensúlyokat biztosítanak. Úgy érzem, ez az élő demokrácia bizonyítéka, és a civil szervezetek könnyen működtethetők és közösségeket teremthetnek.
Háború és béke – a válság mint lehetőség
Z.Z.: Újra háború van Európában, és tudjuk jól, hogy Európát, abban a formában, ahogy most ismerjük, az Európai Uniót eredetileg a második világháború utáni romokon indították útjára. Mit vár a jövőt illetően? Hogyan lehetnek országaink partnerek a béke helyreállításában?
Désirée Bonis: A jövő miatt az emberek nagy kihívásokkal néznek szembe, ha csak az inflációt és az energia- és élelmiszerárakat nézzük. Úgy látom, sok magyar polgár is mélységesen aggódik a háztartása fenntarthatósága miatt. Európai Unióként komoly kihívásokkal kell szembe néznünk: a háború kérdése, amely megváltoztatta a világot az oroszok Ukrajna elleni agressziója óta – mindez nagyon aggasztó.
HOLLANDIÁBAN EGY OLYAN MAGYARORSZÁGOT SZERETNÉNK LÁTNI, AMELY EGYÉRTELMŰEN UKRAJNA MÖGÖTT VAN, ÉS EGYÉRTELMŰEN A NATO-VAL ÉS AZ EU-VAL.
Magyarország a NATO tagja. Magyarország szövetséges a NATO-ban, Magyarország pedig az Európai Unió tagja, és persze a hivatalos forrásokból folyton azt halljuk, hogy a magyarok békét akarnak.
Nos, természetesen mindenki békét akar: az ukránok békét akarnak, Hollandia is és Magyarország is békét szeretne, de ez egy agresszióban indított háború, és mielőbb szeretnénk Ukrajnát újra szabad és független országként látni, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásával. Azt gondolom, hogy ebben a pillanatban erről szól a küzdelem.
Ha Magyarország politikai viszonyairól beszélünk, az Európai Unió többi részén és nemcsak Hollandiában, hanem sok más tagállamban is vannak kételyek és fenntartások. Aggodalomra ad okot Magyarországon a jogállamiság kérdése, beleértve a média szabadságát, de az igazságszolgáltatás függetlenségét is. Bizonyos közjogi és intézményi kinevezések, amelyek élethosszig érvényesnek szántak, valószínűleg nem segítik a rendszer függetlenségét. Az akadémiai szabadság és autonómia is idetartozik.
Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy Hollandia számára az LMBTQ-közösséghez tartozó homoszexuális emberek, meleg párok emberek emberi jogainak védelme kiemelten fontos. Úgy érezzük, itt nincs semmi ok a diszkriminációra, úgy gondoljuk, hogy nekik ugyanolyan emberi jogokkal kell rendelkezniük, mint a többi embernek. Hollandiában és különösen a holland parlamentben ez nagy és komoly kérdéskör. Aggaszt bennünket az a magyarországi jogszabály, amely a homoszexuális embereket a pedofíliával hozza összefüggésbe. Ennek semmi alapja nincsen.
Utolsó kérdésként említeném meg, ami miatt az Európai Unió több részében, így Hollandiában is aggódunk: a korrupció térnyerését. A múlt héten jelent meg a Transparency International új jelentése, a Korrupciós Érzékelési Index és az elmúlt évről szóló jelentésükben Magyarország az Európai Unió országai közül a legutolsó helyen áll. Ez szomorú helyzet.
Nem hiszem, hogy a magyar emberek korrupt üzleti környezettel vagy korrupt intézményekkel szeretnének együtt élni, így ha megkérdeznek arról, hogy hol tartunk pár év múlva, akkor remélem, hogy ezt leküzdik hamarosan egy komolyan küzdelemben.
Most azt látjuk, hogy a kormány egy integritási hatóságot hozott létre, és egy munkacsoportot is igénybe vesz a korrupció elleni küzdelemben, és ez nagyon jó jel. Reméljük, hogy ennek munkája eredményes lesz, és ez nemcsak intézményfejlesztési, hanem mentalitás kérdés is, amelyben tükröződik a változás és a korrupciótól való megszabadulás akarata is.
Z.Z.: Meggyőződésünk a KecsUP-nál, hogy a válság – mindig – lehetőség. Mindig van esély a békére, remény a gazdasági jólétre. A demokrácia egyben tanulási folyamat is, amiről biztosan könnyű elfelejtkezni, de nehéz megtanulni a leckéit.
Désirée Bonis: John Maynard Keynes volt az, aki azt mondta, hogy „soha ne hagyj ki egy jó válságot”, és jó, hogy megemlítettük, hogy a második világháború dübörgéséből egy gyönyörű projekt jött létre: az Európai Unió. Úgy érezzük, Magyarország ennek az Európának a szívéhez tartozik. Szeretjük a magyar embereket. Sok holland turista látogat ebbe a fantasztikus városba, a gyönyörű Balatonhoz, s a polgáraink közötti kapcsolatok is nagyon jók. Őszintén remélem, erős partnerként és barátként folytathatjuk az Európai Unióban.
Z.Z.: Köszönjük Bonis nagykövet asszonynak ezt az exkluzív interjút. Szeretnénk megerősíteni meghívásunkat: szívesen látjuk Kecskeméten.
Désirée Bonis: Nagyon remélem, hogy lesz rá alkalom.
Fotó: Désirée Bonis, a Holland Királyság nagykövete szegedi látogatásán 2022 őszén / Fotó: szeged.hu
