Szívfacsaró posztban emlékezett meg a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat egy 15 éves török fiú haláláról. Ali életéért 36 órán keresztül küzdöttek, mindhiába, szinte a kezük között halt meg.
Ali családjával egy 5 emeletes épület harmadik emeleti lakásában lakott, amikor a földrengés történt. A ház összedőlésének a pillanatában már a lépcsőházban voltak, így az egész család 2-3 négyzetméteren helyezkedett el a végzetes pillanatban. A katasztrófa után 32 órával találták meg a családot egy igazán méltatlan helyzetben. Egymáson átesve, összeszorulva, egymásba akadva, födémek által összenyomva találtak rájuk 6-7 méter mélyen. Hárman még éltek.
Megfeszített munkával leljutottak hozzájuk, de ami ott fogadta a mentőcsapatot, arra nincsenek szavak.
A gyermek haldokló édesapja elzárta a testével az utat Alihoz és testvéréhez. Rajta tudták, hogy nem tudnak segíteni, így kerülőutat kerestek és szép lassan elérték a gyermeket, akinek időközben a lánytestvére is meghalt.
A negyedik rokonuk Alin feküdt holtan, testével nyomta össze a gyermeket.
Hosszú, 36 órás küzdelemmel négy irányból próbálták menteni a gyermeket, akivel végig kommunikáltak, hol nyugtatták, hol viccelődtek vele.
Fogták a kezét, itatták, bíztatták, mert hittek benne, hogy időben ki tudják menteni szorult helyzetből. A mentés során utolsó esélyként felmerült Ali lábainak amputálása is, de a szűk hely miatt ezt nem lehetett végrehajtani.
Ali közel 40 órás közös küzdelem után örökre elaludt…
