A helyreállítási alap pénzeinek kifizetését komoly feltételrendszerhez kötik, amit hazánknak teljesítenie kell. Ez huszonhét, úgynevezett szupermérföldkőből áll.
Az EU-ban hétfő este elvi egyezségre jutottak valamennyi fontos kérdésben: jóváhagyták nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot és a 15 százalékos globális minimumadót, de az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet és a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is. A döntéseket írásos megállapodásban fogják véglegesíteni a tagállamok.
A pontos részletek így még nem ismertek. Kérdés például, hogy a globális minimumadó alól Magyarország kap-e bármilyen felmentést vagy kedvezményt. (A kormányközeli Világgazdaság hétfő este úgy értesült, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így nem kellene megemelni a 9 százalékos társasági adót, ezzel pedig a kormány is hozzájárult a vétója elengedéséhez.)
A helyreállítási alapokhoz történő hozzáférést, azaz a pénzek kifizetését azonban – az eredeti javaslatnak megfelelően – komoly feltételrendszerhez köti az Európai Unió: 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie Magyarországnak. Ezek a korrupció elleni küzdelem erősítésével, a versenyképes közbeszerzés előmozdításával és az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésével várhatóan javítják a gazdaság hatékonyságát és ellenálló képességét is – áll a Tanács közleményében. Hozzáteszik: ezeket a reformokat
maradéktalanul és helyesen végre kell hajtani, mielőtt a helyreállítási alapból bármilyen kifizetést teljesíteni lehetne Magyarországnak.
A tagállamok megállapították, hogy a jogállamisági eljárás során Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy számos olyan korrekciós intézkedést fogad el. Ezekről az Európai Bizottságnak az volt a véleménye, hogy alkalmasak az uniós források elköltésével kapcsolatos hiányosságokat orvosolni. Ugyanakkor a Magyarország által végrehajtott intézkedések “jelentősen hiányosak”, és veszélyeztetik a kitűzött célokat, vagyis a jogállamisági problémák kezelését az EU pénzügyi érdekeinek védelmében. Emiatt
a Tanács úgy véli, hogy az ebből következő kockázat a költségvetésre nézve továbbra is magas.
(via Hvg)
