PSz: Ekkora tanárhiányra a II. világháború óta nem volt példa

Megosztás

Alacsony fizetés, munkaerőhiány, esztelen szabályok, abszurd bürokrácia, megalázó bánásmód – közel két órán keresztül sorolták pedagógusok szerte az országból, mi minden sújtja a köznevelési rendszert az óvodáktól a gimnáziumokig.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évzáró rendezvényére hiába hívták Pintér Sándort és Csák Jánost, a témában érintett minisztereket, egyikük sem jelent meg – számolt be az eseményről a 444.

Pintér válaszlevelében azt írta, nem ér rá, Csák nem is reagált. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint „rendkívül szomorú”, hogy még csak képviselőt sem küldtek, akin keresztül értesülhetnének a magyar valóságról.


A kormány rendszeresen elismeri, jogosan követelnek magasabb bért a tanárok, ugyanakkor a brüsszeli energiapolitikára és a jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós forrásokra hivatkozva mégsem akarnak emelést adni. Pedig

a tanári fizetés mindössze 60 százalékát éri el annak, amit hasonló szintű végzettséggel lehet keresni Magyarországon.

Ez több európai országban 70-90 százalék között mozog az OECD szerint. A tanári fizetést még mindig a 2014-es minimálbérhez kötik. Ezért a pályakezdők alapbére nem is érné el a garantált bérminimumot, muszáj kiegészíteni 16 ezer forinttal, hogy legalább a nettó 173 ezer forint kijöjjön.

Baranyai Klára, a Berzsenyi Dániel Gimnázium kutatótanára 32 év után, doktori fokozattal keres annyit, mint mérnök fia, aki egyetemi alapdiplomát szerzett. Ha nem lenne osztályfőnök és munkaközösség-vezető, ennyi sem jutna neki.

Több mint 15 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból, általános iskolákból és a gimnáziumokból, ami Totyik Tamás szerint azt jelenti, hogy az álláshelyek 11 százaléka betöltetlen. Azt mondta, erre a második világháború óta sosem volt példa.

Az általános iskolák 37 százalékában van olyan tanár, aki nem a saját tantárgyát tanítja, és minden ötödik iskolában dolgozik végzettség nélküli pedagógus.

Nagyjából 1500-2000 nyugdíjas tanárt alkalmaznak az országban, miközben a fiatalabbak közül sokan inkább elhagyják a pályát. Erre több példát hoztak:

„Április elsején állt fel egy kolléganőnk. Hat éve ugyanazt a bért kapja. Nem bírják tovább a férjével. Felállt, és elment hat órában egy multihoz, kétszer annyi fizetésért.”

(Kőrösi Csoma Általános Iskola és Gimnázium, Budapest)

„Most állt fel egy matematika-fizika szakos, 14 éve pályán levő kolléganő. Lakáshitelt nem tud törleszteni.” (Berzsenyi Dániel

Gimnázium, Budapest)

„Most állt fel egy informatika-matematika szakos, 12 éve pályán levő kolléga. Három kisgyereket nem tud eltartani.”

(Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)

„Az énektanárnőnk most mondott fel, szintén 30-35 év közötti, egyszerűen a torka nem bírja azt a terhelést, ami az órák megtartásához szükséges.”

(Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)

„Nálunk is van olyan iskola, ahol év közben elfogytak a matematika szakosok. (…) A mi iskolánkban két nyugdíjas tanít, és nálunk sincs minden szakra pedagógus.”

(Jáki Általános Iskola)

Kapcsolódó cikkek