A teljeskörű és hosszabb távú megfigyelés megállapította, hogy gyakorlatilag minden szegmensben durván lejtett a pálya a Fidesz felé, gond, hogy nem voltak nyilvános viták a jelöltek között, nem volt egyértelmű a határvonal a kormány és a kormánypártok között például a hirdetésekben, bajos volt a kampányfinanszírozás ellenőrzése és teljesen egyenlőtlen volt a médiamegjelenés a Fidesz javára.
Ezen kívül a külföldön szavazókra vonatkozó eltérő szabályok (a kettős állampolgárok durván könnyebben szavazhattak, mint a külföldön dolgozó, ám magyar születésűek) is aggasztották és aláásták a tiszta és demokratikus szavazás intézményét. Az EBESZ kiadta állásfoglalását, ami hemzseg a kritikáktól. De vajon lesz ebben valaha is bármilyen változás, vagy következmény, ameddig a Fidesz tovább uralkodhat szabadon?
Közzétette megállapításait a magyar választásokról az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése (EBESZ PA) közös megfigyelő missziója. Sajtótájékoztatójukon Kari Henriksen norvég parlamenti képviselő, a rövid távú megfigyelők vezetője azzal kezdte, hogy megköszönte a magyar hatóságok meghívását.
Az egyik legfontosabb megállapításuk az volt, hogy
a választáson nem voltak kiegyenlítettek az erőviszonyok.
Bár a jelöltek szabadon kampányolhattak, a kampány kifejezetten negatív volt, és a pálya a Fidesz felé lejtett. Az átláthatóság hiánya szintén a kormánykoalíciónak kedvezett, a vita hiánya pedig jelentősen hátráltatta a szavazókat a döntés meghozatalában.
Bár a parlamenti választás rendben lezajlott,
a folyamatot aláásta a kormány és a kormánypártok üzenetei közötti jelentős átfedés, amely elmosta a határvonalat az állam és a párt között, továbbá a média elfogultsága és az átláthatatlan kampányfinanszírozás.
A misszió azt is megállapította, hogy a jogi keret megfelelő alapot biztosít a demokratikus választás lebonyolításához, de több esetben nem érvényesültek a nemzetközi standardok. A választás napja békésen zajlott, a megfigyelők jól szervezettnek, rendezettnek és gördülékenynek értékelték a folyamatot. A szavazás titkossága ugyanakkor gyakran veszélybe került, különösen a túlzsúfolt szavazóhelyiségekben.
Kitértek a választással egy napon megtartott népszavazásra is, melynek jogi kerete nagyrészt nem volt megfelelő annak demokratikus lebonyolításához, és nem biztosított egyenlő esélyeket a népszavazási kampányokhoz. A választók nem kaptak objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatást a választási lehetőségekről.
Kifejtették, hogy kampányt a kormánypártok kampányüzenetei és a kormány tájékoztató kampányai közötti átfedés jellemezte, ami felerősítette a kormánypártok előnyeit, és elmosta a határvonalat az állam és a párt között. A rendkívül negatív hangvételű kampányban az Oroszország ukrajnai inváziója által kirobbant háború vált a vezető témává, és a kormányzó és az ellenzéki pártok is személyes támadásokra használták fel ezt a helyzetet.
„Ahhoz, hogy a szavazók megalapozott döntést hozhassanak, alapvető fontosságú, hogy a rivális felek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a médiához, és tájékoztató kampányokat folytassanak, ahelyett, hogy a megosztó üzenetek közvetítésére és személyes támadásokra összpontosítanának, amint az sajnos itt megfigyelhető volt” – mondta Kari Henriksen
Mark Pritchard, a delegáció vezetője hozzátette, hogy a politikai pártok és a civil társadalom megbíztak a választói névjegyzék pontosságában, de a közelmúltban elfogadott jogszabályok gyengítették a rendszer fontos biztosítékait, és a külföldön történő szavazásra vonatkozó eltérő szabályok aláásták az egyenlő szavazati jog elvét.
„Jó volt látni, hogy a választás napja ilyen jól sikerült. Ugyanakkor több hibát is látunk a választási eljárásban, mivel számos, a jogszabályok megerősítésére vonatkozó előzetes ajánlást figyelmen kívül hagytak” – mondta.
A megfigyelő misszió megállapította, hogy
az állami költségvetésből finanszírozott széles körű kormányzati reklámkampányok megerősítették a kormánypártok fő kampányüzeneteit, ezzel jogosulatlan előnyhöz juttatva őket.
Míg egyes választási vitákat megfelelően elbíráltak, sok esetben nem volt biztosított a hatékony jogorvoslat lehetősége. Élesen megosztottnak találták a magyar médiát is. „A választások előtt elfogult és kiegyensúlyozatlan híradások terjedtek a magyar nyilvánosságban és számos magántulajdonban álló médiában, ezzel elsősorban a kormánypártokat juttatva előnyhöz” – mondták.
Jillian Stirk, az ODIHR választási megfigyelő missziójának vezetője hozzátette: reméli, hogy a kormány megragadja lehetőséget, hogy a demokratikus folyamatok javításán munkálkodjon.
Az EBESZ képviselői visszautasították Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy “harci intézmény” lennének. Mint mondták, a missziót a magyar kormány hívta meg, és magyar tagjaik, köztük parlamenti képviselők is vannak mindkét oldalról.
Semmi nem változott
Magyarországon most történt meg először, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR) teljes körű megfigyelési missziót javasolt. Erre az uniós államok közül eddig egyedül Bulgáriában volt példa. A javaslat értelmében 18 hosszú távú megfigyelő érkezett Magyarországra, őket egészítette ki 200 olyan megfigyelő, akik röviddel április 3-a előtt érkeztek, és a választások után néhány nappal távoznak. (Hvg.hu)
Ezek után felmerül a kérdés: tehát ha ilyen mértékű hiányosságokat és esélyegyenlőtlenségeket tapasztaltak a megfigyelők, akkor is egy külföld által elismert és legitim kormány jöhet létre Magyarországon? Akkor mégis mi lesz ennek a következménye? Valószínűleg ismét semmi, ahogy négy éve sem volt. Még megcáfolhatják ezt a hitünket.
