Az idei klímacsúcs szigorúbb elkötelezettségre szólít fel

Megosztás

Az ENSZ Klímaváltozási Konferenciája, azaz a Klímacsúcs olyan jelentős világesemény, amelyen a Föld országainak vezetői az éghajlati válság megoldása érdekében ülnek össze. Az idei Klímacsúcs az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26) volt, amelyet csaknem kétszáz ország részvételével október 31. és november 12. között a skóciai Glasgowban rendeztek meg.

Az 1. Klímacsúcs óta a világ vezetői szinte minden évben találkoznak (2020-ban a COVID 19 világjárvány miatt nem került sor találkozóra), hogy megvitassák az elért eredményeket és megoldást találjanak a klímaválságra. Ez pontosan annyit jelent, hogy a Klímacsúcson megvizsgálják, melyik ország hogyan teljesített a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeik terén.

Az idei klímacsúcs fő témája a globális felmelegedés visszaszorítása volt

A klímacsúcs fő célja a globális felmelegedés jóval 2°C alatt tartása (az iparosodás előtti szinthez képest), és további törekvések foganatosítása a hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozása érdekében.

A tudósok szerint ugyanis ez a legjobb módja annak, hogy megvédjük bolygónkat az éghajlatváltozás veszélyes hatásaitól. A világ jelenleg azonban nem jó úton halad, és a hőmérséklet mindenhol emelkedik.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legutóbbi jelentése szerint a globális felmelegedés a világ összes régiójában érzékelhető, és egyes esetekben visszafordíthatatlan változásokat okoz. Az EU-ban és világszerte egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőhullámok, árvizek és erdőtüzek.

Az Európai Unió vállalása

Az EU példát akar mutatni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben. A világ egyik legprogresszívebb környezetvédelmi jogszabályának elfogadásával az EU elérte az eddigi céljait, idén azonban megújította vállalását.

Az EU új célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a kibocsátást, és ezt a célt az európai éghajlatváltozási törvényen keresztül jogi kötelezettséggé is kívánja tenni. Az éghajlatváltozás ugyanis olyan globális fenyegetettség, amely ellen közösen, világszinten kell fellépni. Az EU ebben a harcban mindenkire számít, és a Klímacsúcson arra ösztönözte a világot, hogy erősítsék meg kötelezettségvállalásaikat és intézkedéseiket annak érdekében, hogy azok 2022 szeptemberéig megfeleljenek a párizsi klímaegyezmény céljainak.

A nemzetközi éghajlatpolitikai finanszírozás legnagyobb adományozójaként például az EU tartja is magát ahhoz a kötelezettségvállalásához, hogy pénzeszközöket biztosít a fejlődő országoknak. 2025-ig évente 100 milliárd USD-t mozgósítsanak a célok elérése érdekében, és az EU minden fejlett országot arra kér, járuljanak hozzá ők is a fejlődő országok támogatásához.

via Ökopolisz

Related posts