A deepfake tartalmak terjedése miatt egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi és manipulált felvételeket. Egy friss magyar kutatás szerint nemcsak a hamis videók tévesztenek meg sokakat, hanem a hiteles képekbe vetett bizalom is látványosan megingott.
A Magyar Telekom megbízásából készült országos felmérés alapján a felnőtt lakosság jelentős része már eleve gyanakvással közelít az online tartalmakhoz. A válaszadók körülbelül 84 százaléka rendszeresen feltételezi, hogy manipulált képet vagy videót lát.
A felismeréshez használt jelek is jól kirajzolódnak. Sokan a természetellenes arckifejezéseket figyelik (42 százalék), mások a hang és a szájmozgás eltérését keresik (30 százalék). A megkérdezettek 40 százaléka már a túl „tökéletes” minőséget is gyanúsnak tartja, noha ez önmagában nem bizonyíték.
A kutatás nemcsak véleményeket mért, hanem tesztfeladatokat is adott. A résztvevőknek valódi és mesterséges képeket, valamint videókat kellett beazonosítaniuk. A feladat sokaknál bizonytalanságot okozott, több esetben a hiteles tartalom is hamisnak tűnt.
A képeknél a válaszadók valamivel több mint fele ismerte fel a manipulált verziókat, ugyanakkor a valódi fotók esetében is magas volt a tévesztési arány: sokan ezeket is deepfake-nek gondolták. A videóknál a könnyen felismerhető hamisítványokat 69 százalék helyesen azonosította, de a kifinomultabb anyagoknál már csak minden harmadik résztvevő gyanakodott.
A jövőképet illetően a többség borúlátó. Sokan számítanak arra, hogy nő a félrevezető tartalmak mennyisége, és egyre nehezebb lesz különbséget tenni valóság és fikció között. A legnagyobb kockázatot a politikai kommunikációban, a pénzügyi visszaélésekben és a bűnözésben látják.
A kutatás egyik összegzése így fogalmaz: „A kutatásból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság a tech-szektortól, így a telco cégektől is várja a segítséget a deepfake-használat felismerésében és az etikus felhasználás ösztönzésében”.
A szakértők szerint az edukáció és a tudatos ellenőrzés kulcsfontosságú. Aki szeretné kipróbálni, mennyire ismeri fel a manipulált tartalmakat, annak elérhető egy online kvíz is a Hello Szülő oldalán.
A jelenség egyre inkább nem technológiai érdekesség, hanem mindennapi médiafogyasztási probléma, amely hosszú távon a digitális bizalom alapjait is átalakíthatja.
Kép: illusztráció/iStock, Telekom
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
