Caramelnek is meg kellett fizetnie az árát a magyar társadalomban azért, hogy később sztárként nézhessünk fel rá. De mi változott azóta, az elmúlt bő két évtizedben? Jobb lett, vagy rosszabb?
Amikor 2005-ben a Megasztár döntőjében Till Attila kimondta a nevét, abban a pillanatban megváltozott Molnár Ferenc Caramel élete. Az énekes a Másik út podcast harmadik epizódjában húsz év távlatából néz vissza arra a pillanatra, amikor egy ország mondott rá igent, cigányok és nem cigányok együtt. Vajon mi változott az évek alatt az életében és a társadalmunkban?
A Hvg.hu munkatársa Caramellel még Lázár János építési és közlekedési miniszter cigányokról szóló megszólalása előtt beszélgetett.
Te csak egy cigány gyerek vagy. Nézz már szét! Itt állunk a szeméttelep közepén, és gyógyszeresüvegeket kukázunk. Nem fogod vinni semmire.
Ezzel a mondattal idézi fel gyerekkorát Molnár Ferenc Caramel, aki egy törökszentmiklósi cigánytelepen nőtt fel. Nem romantizálja ezt a világot, de nem is tagadja el. „Egyszer neki volt, egyszer nekünk volt, és akkor megosztottuk egymással azt, ami volt. Együtt ettünk, együtt sírtunk, együtt nevettünk.”
„Egy cigány fiú nem nyerhet” – ezt nemcsak magának mondta, hanem körülötte sokan mások is: tanárok, felnőttek, ismerősök. Amikor mégis megnyerte a műsort, az élmény egyszerre volt felszabadító és ijesztő, nemcsak azért, mert megváltozott az élete, hanem mert először tapasztalta meg, hogy lehet másképp is. További részletek a Hvg cikkében olvashatók.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
