A mások szerint egyáltalán nem egyedi eset még vasárnap történt, de azóta sem tértek felette napirendre. A fürödni vágyó vendég annyira kiakadt, hogy úgy gondolja, számára itt véget is ért a szolnoki strand és önmaga közös története. Nekünk mik a tapasztalataink?
A nem túl szívderítő történéseket H. Dezső tette közkinccsé. Bejegyzésében arról ír, hogy a Véső úti strandfürdő ismét elesett. Szomorú tapasztalata szerint rendre 10-12 fős csapatok randalíroznak, ordítoznak, minden szabályt megszegnek. A gyógymedencében 10 éves gyerekek labdáznak, pancsolnak. Elmondása szerint rátelepednek a nyugalmat kereső vendégekre.
Amikor kérte őket, hogy menjenek arrébb, nekik és a velük lévő felnőtteknek állt feljebb. Ezután Dezső kérte az úszómestert, tegyen rendet, de azt is figyelmen kívül hagyták. Azt mondta neki az úszómester, ő menjen arrébb, ha zavarja. Ugyanis ő sem kér abból, hogy zárás után késekkel várják a kapuban. A még inkább felháborodott vendég jelezte a főnök felé is a problémát, az volt a válasz, hogy mindenki tudomásul veszi a szabályokat a jegy megvásárlásával.
A történet szomorú lezárása: a vendég rákérdezett, hány esetben tiltottak ki valakit, elmondása szerint a vezető csak hümmögött. “Minden szabály addig ér valamit amíg be is tartatják. Tehát részemről a MÁV strand bezárt. Majd ha képesek leszünk megfékezni *az ilyen hordákat*, talán visszatérek!” – zárta sorait mérgelődve Dezső, akinek véleményét Erzsébet még alá is támasztotta. “És naponta ez van minden délután. A fürdő vezetőjének kellene rendet tartani. Ha nem megy, akkor a rendőrség segítségét kellene kérni. Mi lesz ott, ha a nyári szünet elkezdődik? Felháborító!” – erősítette meg a fentebbi negatív véleményt. És nekünk mik a tapasztalataink?
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!