A koronavírus-járvány mellett más dolgok is nehézségeket okoznak az iparágban. Most éppen globális nyersanyaghiánytól fulladozik az autógyártás. Hazánkban is problémákat fog okozni már novemberben.
Egyre több ágazatban akadályozza a koronavírus-válság utáni fellendülést a globális nyersanyaghiány. Részben a termelési kapacitások lassú visszaépülése, részben a kereslet hirtelen megugrása, részben pedig az ellátási láncok (logisztika) nehézségei miatt nem jut hozzá bizonyos alapanyagokhoz az ipar.
Először a chiphiányról cikkezett a világsajtó, aztán energiaválság látszik kialakulni, most pedig egy ritkán emlegetett fém, a magnézium szűkössége veszélyezteti a magyar gazdaság teljesítményében is kulcsszerepet játszó európai (döntően: német) autóipar működését.
A magnézium a repülőgépgyártásban, az autógyártásban és az elektronikai iparban is nélkülözhetetlen, legfontosabb exportőre Kína, az Európába érkező magnézium kilencvenöt százaléka onnan származik. Csütörtökön, az EU-csúcson Angela Merkel német kancellár és Andrej Babiš cseh kormányfő külön megbeszélést is tartott a témában. Csehország a német autóipar talán legfontosabb gyártóbázisa.
Kína egyre súlyosabb energiahiánnyal küzd, ezért akadozik a magnézium kitermelése. Az autóipar nemrég a chiphiány miatt szenvedett el kemény veszteségeket, több gyárban le kellett állítani a termelést, most pedig a magnéziumhiány okozhat komoly kiesést. Babiš csütörtökön katasztrofális helyzetről beszélt.
November végére teljesen kifogyhatnak a felhalmozott készletek. Az Európai Alumínium Szövetség és az Európai Acél Szövetség tucatnyi ipari érdekvédelmi csoporttal együtt pánikközleményt adott ki pénteken, emlékeztetve, hogy a magnéziumhiány következményei más ágazatokra, az építőiparra és a feldolgozóiparra is gyorsan átterjednek, több millió európai munkás megélhetését fenyegetve.
A kínai vezetés azt ígéri, hogy a hiány csak időleges, rövidesen normalizálódik a helyzet, és nem fognak exporttilalmat bevezetni a magnéziumra. A magnézium-kitermelésben illetve az európai szállításban de facto monopolhelyzetet élvező Kína kezében ez is ütőkártya az károsanyag-kibocsátási alkuban, illetve a COP26 klímacsúcson: az európai országok szeretnék kikényszeríteni a szennyező kínai szénerőművek kapacitásának csökkentését, de Kína így is energiaszűkében van, ha kevesebb energiát használna fel, még kevesebb magnéziumot tudna szállítani. (444.hu)
