Az oktatásban is ég a ház – mondta egy szónok a szolnoki pedagógustüntetésen, amikor egy tűzoltóautó szirénázva átnyargalt a megmozdulásnak helyet adó szolnoki Kossuth téren.
Több mint háromszázan gyűltek össze az újabb pedagógus tiltakozásra Szolnok központi terén, hogy az országos akcióhoz csatlakozva, az oktatásért kiállva, felemeljék szavukat a tervezett státusztörvény ellen. Szülők, diákok, pedagógusok gyűltek össze és hallgatták a szónokokat.
Egyikük azt mondta, tavaly több mint 16 ezer pedagógus hiányzott a rendszerből, a pályán lévő pedagógusok majdnem fele elmúlt 50 éves, a 30 év alattiak száma a 10 százalékot sem éri el. Azoknak, akik jelentkeznek pedagógusképzésbe, azt a töredéke végzi el, ennek a töredéknek a töredéke kezd el tanítani. És akkor közülük nagyon sokan nem is maradnak ott.
Még a nyugdíjba menőket sincs, aki pótolja. És akkor még hányan fognak felmondani, ha a státusztörvény életbe lép!És mi lesz, ha életbe lép a státusztörvény? Diplomával nem rendelkező tapasztalatlan egyetemistákat alkalmazhatnak majd pedagógusokként. A meglévő pedagógusokat a tankerület bármikor átvezényelheti másik intézménybe. Iskolákat zárhatnak be, osztályokat vonhatnak össze. Az iskolákban a pedagógusoknak akár a fele is lehet óraadó. Ez azért is rossz, mert egyre több olyan ember lesz a gyerekek mellett, aki nem az adott intézmény állandó alkalmazottja. A törvény a ki nem fizetett túlórák számát több mint kétszeresére akarja növelni.
Aki pedig sérti a közoktatásba vetett bizalmat, azt meg is büntethetik. Vagyis a törvénytervezet célja nem a problémák megoldása, hanem az elfedésük.Ha viszont a törvényt nem vezetik be, akkor fognak ott tartani, ahol márciusban tartottak a tiltakozások.
És hogy mi a tiltakozások értelme? Az, hogy polgárok legyünk, a szó legnemesebb értelmében. Mert polgárnak lenni jó! Aki művelt, független személyiség, becsül mindenfajta alkotómunkát, toleráns mások értékrendje iránt, igényli és gyakorolja a gondolkodás és a kételkedés szabadságát, ennek megfelelően tudatosan foglalkozik azzal, ami közügy. Például elmegy egy ilyen rendezvényre. Felszólalni és cselekedni egy igazságos ügyért, polgári dolog, ezért is gyűltek most össze.
Nem pusztán a pedagógusok, hanem az egész ország érdekeiről van szó, húzta alá.
Egy diákkal beszélgetve megtudtuk, hogy ő azért ment el a rendezvényre, hogy szolidaritást vállaljon a pedagógusok mellett. Mert neki nem mindegy, hogy milyen tudást adnak át neki. Mert ő olyan helyen szeretne dolgozni, ahol hasznosíthatja a megszerzett versenyképes műveltségét, amivel biztosíthatja a saját és leendő családja megélhetését, végső soron a nemzet érdekeit. Ő magát szeretné eltartani megfelelő színvonalon, nem akar munkanélküliként az állam támogatására rászorulni.
Egy szülő azt mondta, azért ment el a tüntetésre, mert nem szeretné, ha kisebbik gyermeke hátrányt szenvedne amiatt, mert nincs elég képzett pedagógus az országban. Jól látja, hogy nagyobbik csemetéje milyen jól boldogul azzal a tudással, amit oktatóitól megtanult. Azt szeretné, ha a kisebbik gyermeke is hasonló képzésben vehetne részt, hogy esélye legyen az önálló, boldog életre. Hangsúlyozta, nem szeretné, ha gyermeke egy összeszerelő-üzemben gályázna három műszakban annyi bérért, amiből éppen hogy csak megélhet.
Pedagógusok elmondták, hogy nagyon rossz már most a helyzet az oktatásban. Beszélgetőpartnerünk iskolájában például már a pedagógiai asszisztens jár be órákat tartani. Mi lesz így, hova jut ez a szép szakma? – tették fel a költői kérdést.
Egyvalaki azt mondta, az a baj, hogy másnap minden ott folytatódik, ahol ma befejeződött. A tüntetők bemennek majd dolgozni, holott nem kellene senkinek sem, hogy így fejezze ki tiltakozását az oktatás leépítése ellen.
A rendezvényen nem jelent meg egyetlen fideszes politikus, a volt pedagógus Kállai Mária fideszes országgyűlési képviselő vagy a szintén volt pedagógus Szalay Ferenc polgármester. A szintén pedagógus alpolgármestert, az MSZP-s Györfi Mihályt csak kis ideig látták. Nem volt jelen a tankerület vezetője sem, igaz, ő már nyugdíjba készül, de a posztjára állítólag kiszemelt Rusvai Károly sem, aki egyébiránt iskolaigazgató és önkormányzati képviselő is. De nem láttuk Berényi Gábort, az oktatási, kulturális és Ifjúsági bizottság elnökét sem.