Hiába emelkedtek a fizetések 17 százalékkal, ha közben az infláció pedig 25 százalék körül mozog.
Új módszerrel méri a fizetéseket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Évtizedeken keresztül csak azokat a munkáltatókat vették figyelembe, ahol legalább öt embert foglalkoztattak, mostantól viszont a kisebb munkahelyek is szerepelnek a statisztikában.
A KSH mindkét módon végignézte az elmúlt három év kereseti adatait, és arra jutott, hogy az összes munkáltatót nézve nagyjából 10-20 ezer forinttal alacsonyabb kereseteket kapunk, mintha az eddigi módszert használnánk.
Az új módszerrel számolva a januári reálkereset 7,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset október óta minden hónapban csökkent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez a vásárlóerő esését mutatja, ami az inflációnak tudható be.
A kedden publikált adatok szerint a teljes munkaidőben dolgozók nettó fizetésének mediánja – az adó- és járulékkedvezményeket is beleszámítva – 294 500 forint volt januárban. Ez azt jelenti, hogy az emberek fele 294 500 forintnál kevesebbet, a másik fele ennél többet kap kézhez.
Ez 17 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az infláció viszont közben 25,7 százalék volt. Vagyis a keresetnövekedés üteme nem követte az áremelkedést, pláne, ha csak az élelmiszereket nézzük, amik egy év alatt 44 százalékkal drágultak. A medián fizetés bruttóban 422 400 forint.
A gyakrabban idézett átlagkereset jobban néz ki a mediánnál, mivel ez a mutató érzékenyebb a szélsőséges értékekre, és felhúzzák a magas, de kevés embert elérő fizetések. A nettó átlagkereset 363 900 forint volt. Kedvezmények nélkül ugyanez 351 100. Mindkettő 16 százalékkal haladja meg a tavaly januári adatot, de szintén nem éri el a 25,7 százalékos infláció mértékét. A bruttó átlagkereset 528 ezer forint.
