A természetes és emberi eredetű légszennyező anyagok, aeroszolok (korom, kén-dioxid, sivatagi por stb.) légköri hűtő hatását nem szabad alábecsülni a kibocsátáscsökkentési tervekben.
Az emberi tevékenység hatására az ipari forradalom óta nemcsak az üvegházgáz koncentráció, hanem a felhőképződésben fontos szerepet játszó aeroszolok száma is megnövekedett. Míg az előbbi folyamat csapdába ejti a világűr felé tartó hőt, ezzel megemelve a hőmérsékletet, addig az utóbbi akadályt képez a beérkező napsugárzás útjában.
Az aeroszolok összességében hűtik a légkört, nélkülük 30–50%-kal erősebb lenne a felmelegedés. Azonban jelenlétük a légkörben, és ezáltal hűtőhatásuk, nagyon rövid időtartamú. Ez azt jelenti, hogy amint abbahagyjuk – és mivel légszennyező anyagokról van szó, abba kell hagyjuk -, az aeroszolok kibocsátását, megszűnik az éghajlatra gyakorolt hűtő hatásuk, miközben a kibocsátott üvegházhatású gázok tovább melegítik a bolygót.
Az aeroszolok jelentős szerepet játszanak a szélsőséges időjárási eseményekben, például az árvizek kialakulásában. Ennek ellenére nem kapnak kellő hangsúlyt az éghajlati kockázatokra irányuló jelentésekben és a klímakockázatokat mérséklő tervekben.
Félő, hogy a következő évtizedekben várható aeroszolszint csökkenése – a légszennyezés közegészségre gyakorolt negatív hatásának mérséklése érdekében – fokozhatja az extrém időjárás okozta kockázatokat. A globális, emberi tevékenységhez köthető aeroszolcsökkentés akár 40%-kal is felerősítheti a szélsőségesen meleg időszakokat Európában és Kínában.
Az aeroszol koncentráció emelkedésével növekedhet az egyes szélsőséges időjárási események valószínűsége, különös tekintettel a legsérülékenyebb régiókban, mint Délkelet-Ázsia vagy Nyugat-Afrika. Eddig a légszennyezés adott nekünk haladékot a klímaválságban, de ez nem járható út. A légszennyező anyagok évente körülbelül 7 millió ember halálát okozzák. Ennek a szennyeződésnek nagy része a levegőben lebegő apró részecskék, amelyek belélegzésükkor szív- és tüdőbetegségeket, valamint rákot okozhatnak.
A Másfélfok cikkében olvasható kutatások összességében rávilágítanak arra, hogy nem várhatjuk, hogy az éghajlati-rendszer megoldja helyettünk a felmelegedés kérdését, sőt, a kölcsönhatások miatt az üvegházgáz kibocsátás azonnali mérséklése még hangsúlyosabb kell, hogy legyen, hiszen a légszennyezéssel egy olyan hűtési mechanizmust tartunk fenn, ami mindannyiunk egészségére ártalmas és veszélyes.
