Szolnok, 1969, Várkonyi tér.
Érdekes, hogy amíg az “átkozott kommunisták” alatt a komfortos lakások száma nőtt jelentős mértékben, addig az átkost követően a kapitalizmusban az autók száma ugrott elviselhetetlen mértékűre. Szinte minden anyukára jut ma már egy legalább másfél tonnás városi terepjáró, amiben a kicsi csemete oda-vissza szállítható a bölcsikébe, ovikába, sulikába.
De hát ez az élet rendje.
Ugyanakkor 1969-ben erről a képről még béke és nyugalom sugárzik. A közvilágítás oszlopai szép zöldek, a fű zöld, illetve lesz majd zöld, hiszen az előtérben minden bizonnyal fűnek vagy virágnak adott otthont a földsáv, a mai térkő helyett… A Kun Béla körút, bocsánat, Szolnok ispán körút még szinte zsákutca, nem véletlenül parkolnak a végében Trabantok. A tér szemmel láthatóan most van kialakulóban. Még nincs a 18 emeletes épület sem.
A kicsi gyerekcsoport minden gond nélkül caplathatott át a zebra nélküli úton, nem kellett attól tartani, hogy egy arra száguldó figyelmetlen autós elüti őket. Ma ezen a területen folyamatos az autók forgalma, üde zöldet ma már a Várkonyi téri dombok és a körforgalom adnak.
Fotó: Régi képek Szolnokról Facebook
