László mindössze háromnapos volt, amikor lemondtak róla a szülei és nevelőotthonba került. A roma kisfiú ezután megtanulta a legfontosabbat: kiállni saját magáért, később pedig másokért is. Szorgalma és kitartása végül elképesztő magasságokba repítette az egykori kőművest.
1982-től dolgozott kőművesként, élte az átlagos családok mindennapjait. Aztán a gyermekét be szerette volna íratni egy integrált iskolába, de kiderült csupa cigány gyerek jár az intézménybe. Így követte a körzeti iskolával való próbálkozás, de elutasították. Ekkora jogi segítséghez folyamodott.
“Az egyértelműen kiderült, hogy azért nem tudtuk beíratni belvárosi iskolába, mert a huszártelep lakosa” – meséli a nlc.hu videójában.
Az általa alapított Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete ma már nemcsak az iskolai szegregáció felszámolásával, hanem lakhatási vagy munkahelyi diszkriminációs ügyekkel is foglalkozik, mert ahogy mondta, „van még diszkrimináció ma Magyarországon, amit orvosolni kell”.
“Több évig képeztem magam többek között a TASZ-nál is. Ekkorra született meg a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete. Mai napig én vagyok az elnöke. Ezt az Európai Bizottság is elfogadta és javasolta a magyar kormánynak.”
Ma már sok helyre hívják szakértőnek is. Azt mondja le sem tudna feküdni, ha bukna egy ügyet.
borítókép: nlc.hu
