Súlyos egészségügyi kockázatok és belső kormányzati feszültségek rajzolódnak ki a Samsung gödi akkumulátorgyára körüli botrányban, írta meg tényfeltáró anyagában a Telex a napokban. Meglepődtünk volna, hogy a gazdasági érdekek és a politika szempontjai háttérbe szorították a környezetvédelmi aggályokat? A szolnoki példa után térségünkben aligha.
A feltárt adatok alapján az üzem 2022-ben és 2023-ban nagyon súlyos mennyiségű rákkeltő anyagot bocsátott a levegőbe, közvetlen veszélynek kitéve az ott dolgozókat. Bár maga a Samsung 2022 októberéig négy alkalommal is figyelmeztette a munkavédelmi hatóságot a szennyezett levegőre, a rákkeltő por elszívását nem oldották meg és a teljes állományt sem látták el megfelelő védőfelszereléssel.
A helyzet súlyosságát mutatja egy 2023. februári jegyzőkönyv, eszerint egy mérés során az egyik munkavállalónál az egészségügyi határérték ötszáztízszeresét meghaladó túllépést rögzítettek.
Az ügy természetesen elérte a legfelsőbb kormányzati szinteket, miután a titkosszolgálatok is vizsgálódtak a gyár körül. Szintén a Telex fényfeltárása alapján derült ki, hogy egy kormányülésen Rogán Antal a kialakult közhangulatra hivatkozva „vállalhatatlan politikai kockázatnak” minősítette a gödi eseményeket, de a kabinet összességében megosztott maradt. Több miniszter a gyár bezárása ellen érvelt, mások tartottak a Samsung negatív reakciójától és a lépés káros gazdasági következményeitől; az, hogy milyen konkrét környezet-egészségügyi károkat okozhat ez az állapot, érdemben szóba sem került.
Bár azóta is hevesen védekeznek ellene, az anyagból az derül ki, a kormánytagok pontosan tisztában voltak a környezeti és egészségügyi pusztítással, miközben Szijjártó Péter az akkumulátoripar legelszántabb támogatójaként lépett fel.
Szolnokon és térségünkben jól ismert probléma az ilyen jellegű gyárak kapcsán a tájékoztatás hiánya, a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült írásunk tavaly októberben a KunlunChem tervezett elektrolitoldat-keverő üzem körüli botrányt mutatta be:
Gariscsák Erzsébet vegyészmérnök és közgazdász megkeresésünkre elárulta, a két ügy közötti legsötétebb kapcsolódási pont a hatósági függetlenség teljes hiánya. Úgy látja, ma Magyarországon nincs valódi garancia arra, hogy a KunlunChem vagy bármely hasonló üzem esetében a hatóságok valódi ellenőrző szerepet töltenének be.
„A Katasztrófavédelemnek a kormány szoros befolyása alatt álló kormányhivatalok alá történő rendelése miatt a hatóságok gyakorlatilag elvesztették függetlenségüket. A gyanús helyszínekre gyakran ki sem mernek menni méréseket végezni, de ha mégis, az eredményeket a magasabb beosztású vezetők kozmetikázzák. Emiatt a hatóságok szakmai kompetenciája is erősen szelektálódott, hiszen sokan nem tudják elfogadni a szakmaiságnak ezt a fajta kontrollját. Ez egy kormányváltás esetén alakulhat teljesen máshogy, de akkor is időre lesz szükség ahhoz, hogy helyreálljon a megtépázott bizalom” – fogalmazott.
A technológiai részleteket vizsgálva a szakértő kiemelte, hogy Szolnok és Göd között van egy alapvető különbség, hiszen a szolnoki üzemet – a gödi „barkácsolt” légtechnikával ellentétben – eleve erre a célra tervezték.
Ugyanakkor a kockázatok itt is jelentősek. Bár a KunlunChem technológiája vízmentes, így a talajvizet kevésbé veszélyezteti, a levegőbe jutó illékony, tűzveszélyes szerves oldószerek és a gyártás során használt por alapanyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
Gariscsák szerint a porok kezelése és a szűrőberendezések (adszorberek) folyamatos, szigorú karbantartása a biztonság kulcsa, ám ezek ellenőrzése ismét csak a hiteltelen hatóságokra várna.
„Amennyiben a kibocsátási pontokat ismerjük, és azok megfelelnek a valóságnak, akkor ezek közvetlen közelében célzottan lehet elhelyezni mérőműszereket, amelyek detektálják, dokumentálják és a lakosság számára is hozzáférhetővé teszik a mért eredményeket. Természetesen ezeket csak független hatóságok – esetleg az önkormányzat által felkért szakértő cégek- kezelhetnék. Ilyen monitoring rendszer civilek szorgos munkájával már működik Debrecenben, fontos, hogy a műszekek akkreditált eredményt szolgáltassanak.“
A szakértő szerint ha a kormány Szolnokot is kiemelt beruházássá nyilvánítja, az önkormányzat kezéből minden eszköz kikerül és a város védtelen marad a gyár működésével szemben. Bár a KunlunChem részéről látszik némi hajlandóság a dokumentumok megosztására, a lakosság véleménye ma másodlagos a piaci igényekkel és az elektromos autózás kényszerpályájával szemben.
„Azt gondolom, hogy ami Gödön történt, az például Németországban nem történhetett volna meg. Ha a nem hatástalanítja a kormány a hatóságokat, ha nem söprörte volna a szőnyeg alá a nyilvánvaló technológiai és biztonsági hiányosságokat, a Samsung már rég nem működhetne. A lakosság bizalma odalett, ezt visszaszerezni hosszabb idő lesz, mint elveszteni volt.
Kép: Vajó Levente
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
