Február 3-án, kedden Szolnokon, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban folytatódott a Márai Sándor Kulturális Polgári Kör 2002 óta futó rendezvénysorozata, a Tisza-parti esték. A meghívott vendég ezúttal Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke az energiaátmenet és az akkumulátortechnológia kérdéseit járta körül előadásában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tevékenysége az elmúlt években a fenntarthatósági programok mellett a hozzá kapcsolódó közpénzes beszerzések miatt is a figyelem középpontjába került. Az Átlátszó egy 2024-es cikkében arról írt, az alapítványhoz köthető cég ingatlanüzemeltetési feladatokra kiírt közbeszerzési eljárásában olyan vállalkozás is nyert, amelynek tulajdonosi köre korábban felbukkant az Elios-ügy környezetében.
A portál egy másik, tavaly júliusi anyagában pedig azt közölte, az alapítvány a Planet Budapest 2026 (Innovatív Fenntarthatósági Kiállítás és Élményprogram) megszervezésére nettó hétmilliárd forintos megbízást adott, a tervek szerint idén február végén induló, 30 napos programsorozattal a budapesti Vasúttörténeti Parkban.
Az Átlátszó több anyagában is hangsúlyozta, hogy az alapítvány bevételeiben meghatározó szerepe van az állami támogatásoknak. A szolnoki esten persze nem ezek a kérdések kerültek előtérbe.
A rendezvényen Berkó Attila megyei főispán, Szolnok megyei fideszes országgyűlési képviselőjelölt köszöntötte a résztvevőket. A bevezetőben szóba került a Tisza élővilágának napja is, Szalay Ferenc, Szolnok korábbi polgármestere a 2000-es tiszai ciánszennyezést idézte fel, mint a folyó térségét különösen érzékenyen érintő, máig emlékezetes környezeti eseményt.
Áder János az előadás elején szintén visszanyúlt a tiszai ciánszennyezés emlékéhez. Felidézte, hogy a történtek után az Európai Parlamentben is napirendre került a cianidos bányászati technológiák uniós tiltásának ügye, amelyből 2010-ben határozat is született – általános tilalom azonban végül nem lett belőle.
Áder innen fordult rá a globális képre: népességnövekedés, urbanizáció, energiaéhség – és arra, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése együtt fut a hőmérséklet emelkedésével. A párizsi klímacélok kapcsán egy ponton úgy fogalmazott: „ez a hajó elment” – vagyis szerinte a felmelegedés teljes megállítása már nem reális, inkább mérséklésről és alkalmazkodásról kell beszélni.
Az energetikai résznél azt hozta fel, hogy az időjárási szélsőségek (aszályok, hőhullámok) nemcsak a mezőgazdaságot “ütik”, hanem az áramtermelést is: a hőerőművek hűtése, a vízerőművek vízhozama, sőt adott helyzetekben az atomerőművek működtetése is sérülhet. Magyarország példáján külön kitért a napenergia gyors felfutására és arra, hogy a beépített kapacitás és a tényleges termelés nem ugyanaz, ezért a rendszernek rugalmas szabályozásra és tárolásra van szüksége.
Ezután az akkumulátorokra kanyarodott, de a szolnoki kontextust látványosan nem nevezte nevén.
Pedig több kérdéssel is készültünk a volt köztársasági elnök számára, például afelől érdeklődtünk volna, hogy a szolnoki elektrolitoldat keverő beruházás mennyire jelenthet szerinte hosszú távú veszélyt a városra, térségre? Valamint mit gondol a környezetvédelmi hatóságok jogköreiről, miután több szakértő szerint is elég laza szabályozások vonatkoznak a szolnokihoz hasonló gyárakra. Sajnos lehetőséget azonban nem kaptunk az interjú készítésére.
Áder ehelyett arról beszélt, hogy „a napközben megtermelt, este felhasznált áramot valahol el kell tenni”, és szerinte ma erre a „legkézenfekvőbb” megoldás az akkumulátoros tárolás. Az akkumulátor – mondta – sokszor „közellenség”, miközben „az akkumulátor nem csak a kocsiban, hanem a mobilban, a laptopban és az életünk legtöbb mindennapi részében is jelen van”.
Az előadás végén a közönség részéről az arab országokban zajló fejlesztésekről érkezett kérdés. Áder erre kitérve arról beszélt, hogy a jövőben akár olyan megoldások is megjelenhetnek, amelyeknél az óriási üvegfelületekkel dolgozó felhőkarcolók részben „megtermelik” a saját energiaigényüket – szerinte ez kifejezetten ígéretes irány lenne, de jelenleg még inkább fejlesztési fázisban jár.
Képek: Szalay Ferenc Facebook oldala
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
