Egymás után zárják le határaikat a Szolnok megyei települések

Megosztás

Jász-Nagykun-Szolnok megye több települése is úgy döntött az elmúlt hetekben, hogy a jövőben nem költözhet be akárki a közösségbe. A tavaly júliusban életbe lépett, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzatok szigorú szűrőket állítottak fel, eszerint a büntetett előéletűek, adótartozók és munkakerülők előtt is bezárulhatnak a kapuk. Jászdózsa, Tiszagyenda és Tiszaroff csatlakozott

Térségünkben az önkormányzatok egymás után élnek a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta különleges felhatalmazással. A folyamat egyik legfrissebb állomása Jászdózsa, itt a képviselő-testülete döntött úgy, hogy január 19-től szigorú szűrőrendszert vezet be, csatlakozva a már korábban lépő Tiszagyendához és Tiszaroffhoz, valamint számos más jászsági településhez, például Jászladányhoz vagy Jászalsószentgyörgyhöz.

A szabályozás központi eleme a lakcímlétesítés engedélyhez kötése, a jelentkezőknek igazolniuk kell, hogy az elmúlt két évben legalább egy évnyi folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkeztek és jelenleg is van állandó jövedelmük vagy munkaviszonyuk. Jászdózsán emellett bevezették a betelepülési hozzájárulást, ami 50 ezer forint megfizetését jelenti minden nagykorú beköltöző számára, míg Tiszaroffon ugyanezért 20 ezer forintot kell letenni.

A szigorítások azonban itt nem állnak meg, a „nem kívánatos” személyek kiszűrése érdekében a büntetett előélet is kizáró ok, különösen az erőszakos, kábítószerrel kapcsolatos vagy kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében, még akkor is, ha az elkövető a jogi következmények alól már mentesült. Az ingatlanpiacot szintén kontroll alá vonják az elővásárlási joggal, ezzel az önkormányzat vagy a helyi lakosok megelőzhetik, hogy számukra ismeretlen vagy gyanús vevők szerezzenek tulajdont a faluban.

A rendeletek megjelenése óta több jogvédő szervezet is arról írt, komoly jogi és etikai aggályokat vetnek fel az intézkedések: arra figyelmeztetnek, az ilyen típusú szabályozás sértheti az Alaptörvényben rögzített szabad lakóhelyválasztás jogát és kirekesztő a társadalom legszegényebb, legkiszolgáltatottabb rétegeivel szemben. A bírálók szerint a szegény-mentesítés vagy a múltbéli bűnök miatti örökös kiközösítés nem oldja meg a társadalmi problémákat, csupán átlöki azokat a szomszédos, még nem védekező településekre, ezzel tovább mélyítve a területi és társadalmi szakadékokat.

Minderről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk:

Pénztárca és iskolai végzettség alapján válogatnak a betelepülők között a települések

Kép: B.Z. / Wikipédia

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek