Pénztárca és iskolai végzettség alapján válogatnak a betelepülők között a települések

Megosztás

Beszédes mintázatokat talált Messing Vera kutató az önazonossági rendeletekben: a jogszabályok, amelyekkel Jász-Nagykun-Szolnok megyében is több önkormányzat élt az utóbbi időszakban, papíron a helyi identitást védik, a gyakorlatban mégis inkább egyfajta szociális szűrőként működnek.

Az elmúlt hónapokban valóságos rendeletalkotási láz söpört végig az ország kistelepülésein, november végéig több mint 160 önkormányzat fogadott el úgynevezett „helyi önazonosságot védő” rendeletet. A térségi érintettségekről a Szol24-en is olvashattak, többek között Jászszentandrás, Jászladány és Újszász is élt ezzel a lehetőséggel.

Bár a jelenség országos, a tendenciák aggasztó társadalmi folyamatokra világítanak rá – erre hívta fel a figyelmet Messing Vera, a TK Szociológiai Intézetének kutatója, aki arra jutott, a szabályozások az esetek kétharmadában a szegények, és gyakran a romák beköltözésének megakadályozását szolgálják.

A közvélekedéssel ellentétben nem a dinamikusan fejlődő, nagyvárosiasodó települések próbálnak gátat szabni a beköltözőknek, továbbá a rendeletalkotók háromnegyede kétezer fő alatti aprófalu, amelyek többsége elöregedő lakossággal és alacsony vándorlási egyenleggel küzd.

A földrajzi eloszlás sajátos „bokorszerű” mintázatot mutat: ha egy település szigorít, a szomszédai rövid időn belül követik a példát, nehogy náluk csapódjanak le a máshonnan kiszoruló rétegek. Bár a gócpontok elsősorban Északkelet-Magyarországon (Borsod, Szabolcs, Heves, Nógrád) találhatók, a hullám elérte a központi régiókat és az Alföldet is.

Messing Vera elemzése szerint a rendeletek nyelvezete semlegesnek tűnhet, ám a feltételrendszer alaposabb vizsgálata egyértelműen a társadalom legszegényebb rétegeinek kizárását célozza. Öt visszatérő kritériumot azonosítottak, ezek közül a legtöbb érintett település legalább egyet, de sokszor hármat-négyet is alkalmaz:

  1. Anyagi küszöb: 50 ezer forint feletti (akár másfél milliós) településfejlesztési hozzájárulás megfizetése.
  2. Végzettség: Kötelező középfokú iskolai végzettség előírása.
  3. Munkaviszony: Egyéves, folyamatosan fennálló munkaviszony igazolása.
  4. Tartozásmentesség: Zéró toleranciát hirdetnek az adó- és köztartozásokkal szemben.
  5. Lakhatási minimum: Legalább 16 négyzetméter lakóterület előírása személyenként.

Különösen cinikus elvárás egyes aprófalvakban a gyermekek óvodai vagy bölcsődei járatásának igazolása, miközben helyben sokszor nincs is ilyen intézmény, a szomszédos településre való eljutás pedig az autóval nem rendelkező szegény családoknak megoldhatatlan.

A rendeletek nemcsak objektív(nek tűnő) akadályokat állítanak. A települések harmada személyes meghallgatáshoz köti a letelepedést, ahol a képviselő-testület szubjektív benyomások alapján dönthet arról, ki „méltó” a helyi közösséghez. Vizsgálják a „tiszta előéletet”, a magyar nyelv társalgási szintű ismeretét, sőt, nyilatkozatot kérnek a jövőbeli integrációs szándékról is.

A kutató szerint bár a szövegek nem tartalmaznak nyílt etnikai diszkriminációt, a számok árulkodóak. Az önazonossági rendeletet alkotó településeken magasabb (átlagosan 6,25%) a magukat romának vallók aránya, mint ott, ahol nincs ilyen szabályozás. Ez arra enged következtetni, hogy a „helyi értékek védelme” sok esetben a szegénységben élő roma családok távoltartását szolgáló eszköz, amely tovább szűkíti ezen társadalmi csoportok amúgy is korlátozott lakhatási lehetőségeit.

Már a lakhatást is szigorítják – Kérdéses, Szolnok él-e az önrendelkezési törvénnyel

Kállai Mária szolnoki országgyűlési képviselővel készített nagyinterjúnk második részében egyébként megkérdeztük, ő hogyan viszonyul a rendelet életbe lépéséről:

Egy viszonylag új törvényi lehetőségről beszélünk, hallottunk településeket, melyek már léptek, de azt látom, többségében egyelőre az önkormányzatok is kivárnak. Ez szerintem tipikusan az a jogszabály, melynek életképességét az idő fogja megmutatni. Hiszek abban, hogy a helyi lakosság az önkormányzatokkal karöltve el tudja dönteni, milyen szigorításokat vezet be a település hagyományainak, értékeinek védelme érdekében. Szóval én azt mondom, várjuk meg a hatásait” – mondta.

Kép: Szajki Bálint /24.hu

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek