A Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont új mandátumkalkulátora azt vetíti előre, hogyan alakulhat a parlamenti helyek eloszlása az aktuális közvélemény-kutatások alapján. A modell lényege, hogy a pártok országos eredményei alapján megmutassa, ki tudna valószínűleg kormányt alakítani.
A program az összes egyéni választókerület (EVK) eredményét szimulálja, kiszámítja a győztesek és vesztesek után járó kompenzációkat, majd összesíti a 106 körzet adatait. Ehhez hozzáadja az országos listás szavazatokat és a határon túli voksokat, végül a D’Hondt-módszerrel osztja szét a listás mandátumokat.
A folyamat végén az egyéni és listás ág mandátumait összegezve rajzolódik ki a parlament várható összetétele.
Kiemelik, hogy az egyéni jelöltek támogatottságát nehéz pontosan becsülni, mert jelenleg kevés adat áll rendelkezésre. A 21 Kutatóközpont augusztusi mérése szerint a Fidesz egy százalékponttal jobban teljesít egyéniben, míg a Tisza Párt ugyanennyivel gyengébb a listás eredményekhez képest: ez a korábbi választásszociológiai trendekkel is összhangban van. Ezt a különbséget a modellbe is beépítették, tehát a Fidesz jelöltjeinek eredményét egy százalékponttal megemelték, a Tisza-jelöltekét pedig ugyanennyivel csökkentették.
A kutatóintézet megjegyzi, a magyar választási rendszer jelentősen torzít. “A választási rendszer nemcsak a győztest, hanem kifejezetten a Fideszt is jutalmazza. Ez azt eredményezi, hogy a Fidesz könnyebben – kisebb különbséggel – tud kétharmadot elérni, mint a Tisza, és olyan forgatókönyv is könnyen elképzelhető, hogy a Tisza több szavazatot kap, de mégis a Fideszé lesz a mandátumtöbbség” – írják.
A számítások szerint, ha a Mi Hazánk Mozgalom is átlépi az ötszázalékos küszöböt – a közvélemény-kutatások most 4,5 és 7 százalék között mérik őket –, akkor a Tiszának legalább 5 százalékpontos országos előnyre lenne szüksége az önálló kormányalakításhoz.
A kétharmados többség megszerzése a két párt számára eltérő feltételek mellett lehetséges. A Tiszának 16–18 százalékpontos kell, a Fidesznek viszont 12–14 százalékpontos előny már elegendő lenne. A modell interaktív, így a felhasználók tetszőleges szavazatarányokat állíthatnak be és megnézhetik, hogyan alakulna az erőviszony a különböző forgatókönyvek esetén.
A bizonytalan, „billegő” választókerületek, amelyek akár a választás végkimenetelét is eldönthetik, főként Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében találhatók. A kutatók szerint ezekben a körzetekben néhány száz szavazat döntheti el, melyik oldalé lesz a parlamenti többség.
Az alábbi térkép a Tisza 48%-os, a Fidesz 42%-os listás eredményét veszi alapul, amivel előbbi 109, utóbbi 90 mandátumot szerezne. A szolnoki központú választókerület már most lefutott meccsnek látszik Magyar Péter pártja javára, de a jászberényi és a törökszentmiklósi körzetben nagyon szoros eredményekre készülhetünk. Egyedül a karcagi OEVK maradhat a Fidesz bástyája.
KIK ŐK? – A 21 Kutatóközpont egy budapesti székhelyű független szellemi műhely, amely társadalomkutatással, közvélemény-kutatással, piackutatással, politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozik.
Képek: 21 Kutatóközpont, Philippe BUISSIN
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
