A Verseghy parkban, Szolnok központjától nem messze található Rózsakert a város egyik jelentős kertészeti öröksége. A barokk stílusú parkot 1930-ban tervezték és alakították ki Rerrich Béla irányításával, szabályos, mértani szerkesztésű kertként, amely illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatához. A park központi részén már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki, ahol főként magyar nemesítésű rózsafajtákat ültettek. Ezek a fajták a kor elvárásainak megfelelően dekoratívak voltak, ellenállóak a betegségekkel szemben, és jól tűrték a szárazságot. A Rózsakert a városlakók számára hamar kedvelt sétáló- és pihenőhely lett, a pergolák alatt zenekarok is játszottak, fokozva a park kulturális jelentőségét.
A második világháború után a Rózsakert állapota fokozatosan romlani kezdett. 1949-ben a Damjanich János Uszoda építése a park egy részének elvesztését eredményezte, így a rózsák és a pergola is eltűntek. Az 2000-es árvíz tovább rontotta a park maradék részének állapotát, ami sürgető felújítási igényt teremtett. A város és a tervezők 2009-ben kezdtek nagyszabású rekonstrukcióba: a cél az volt, hogy a park eredeti hangulatát, az 1920–30-as évek stílusát idézzék vissza.
A felújítás eredményeként a Verseghy park és a Rózsakert új életre kelt. A központi pergola és a rózsalugasok ismét a kert látványos elemei lettek, a parkban közel 300 különböző rózsafajtát ültettek, köztük több őshonos magyar nemesítést is. A kert mai formájában a város egyik legfontosabb közösségi terévé vált, ahol sétálni, pihenni, vagy akár kulturális programokon részt venni lehet. A pergolánál helyi zenekarok is fel szoktak lépni, emlékeztetve a két világháború közötti időszak városi zenei életére, de a kert elsősorban a növények bemutatására és a magyar rózsanemesítés hagyatékának őrzésére szolgál.
A szolnoki Rózsakert különlegessége, hogy a magyar nemesítés szinte összes őshonos fajtáját bemutatja, amelyek jórészt ma már csak gyűjteményekben lelhetők fel. A rózsák gondozása folyamatos: a városi kertészet szakemberei előkészítik a talajt és a növényeket a következő év virágzására, biztosítva ezzel a kert állandó látványát. A kert így egyszerre botanikai érték, történelmi örökség és közösségi tér, amely a városlakók és a turisták számára is vonzó célpont.
A kert legszebb időszaka május és június, amikor a rózsák teljes pompájukban virágoznak, és a kedvező széljárás a város központját is bejárja illatukkal. Bár a kert látványos, a rózsák elsősorban nem turisztikai díszletek, hanem a magyar kertkultúra és rózsanemesítés hagyatékának gyakorlati példái. A park története jól szemlélteti, hogy a városi fejlesztések és a természeti kihívások hogyan formálták a köztereket, és milyen fontos a kulturális örökség megőrzése a városi élet részeként.
Ön szerint a Rózsakert tényleg különleges élményt nyújt, vagy inkább csak egy átlagos park?
Képek: Fazekas Adrián
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
