A védőnők tevékenységének fontos eleme a szakmai ismeretek mellett az empátiás képesség. Az a készség, ahogy az anyák, valamint a gyermekek mindennapjait segítik a munkájuk során. Ez a két pillér, a felkészültség és az emberi hozzáállás az, ami stabilitást adhat az együttműködésben. Erre pedig igen nagy szükség van, hiszen a védőnők nemcsak a családoknak, hanem az egészségügy különböző szakterületein dolgozó orvosoknak is fontos információkkal tudnak szolgálni a nőgyógyásztól a háziorvoson keresztül a gyermekorvosig.
A sokoldalúságuknak köszönhetően számos tevékenységbe bevonhatók, ilyen például a méhnyakrákszűrésnél a kenetvétel. Ugyanis a tapasztalatok szerint az a bizalom, ami kiépül az általuk gondozott nők és a védőnők között, segítheti a prevenciós szemléletmód kialakítását, az egészségügyi szűrések jelentőségének megértését. Különösen igaz ez azokban a térségekben, ahol a családi hagyományok, a szocializációs minták zártabb közösségeket hoznak létre. Tehát a védőnők társadalmi edukációs szerepe is kiemelkedő lehet, különösen az egészségmegőrzés terén.
Ahhoz, hogy a védőnők képesek legyenek ennek a sokrétű és komplex feladatrendszernek az ellátására, nagyon alapos és sokoldalú tudásra van szükségük. Ebben a felkészülésben az egyetemi oktatás során olyan szakemberek segítenek, akik az alapképzés mellett a továbbképzések során a tudásbővítést is biztosítják.
Dr. Fülöp Vilmos egyetemi tanár, szülész-nőgyógyász főorvos, az MTA Doktora, a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának védőnő szakán tanítja azokat a nőgyógyászattal és szülészettel kapcsolatos egészségügyi ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a várandósokkal, illetve a szülést követően a babákkal és az anyákkal történő gondozási feladatokhoz.
Melyek azok a szakterületek, amelyek ismerete alapvető a védőnői munkában?
Ezek közé tartoznak a szülészeti alapismeretek, rendelkezni kell anatómiai tudással, a terhesgondozás követelményeivel, amelyek viszont folyamatosan frissülnek, ezért a képzés nem érhet véget a diploma megszerzésével. Alkalmazkodni kell a megváltozott társadalmi igényekhez is, ami azt is jelenti, hogy rendkívül tájékozottnak kell lenni, hiszen az interneten az anyák számos információhoz hozzáférnek, a védőnőnek pedig tudnia kell eligazítani a nőket abban, hogy mi ezek közül a szakmailag is helytálló. A feladatuk azért is kulcsfontosságú, mert az egészségügy leterheltsége igen jelentős. Igaz ez a háziorvosi praxisokra éppen úgy, mint a szülészeti és csecsemőgondozási ellátásra, ezért a védőnő az a személy, aki rendszeres kapcsolatban van a családdal és a legtöbb időt és figyelmet képes ezen belül adni az érintetteknek. Emiatt a szoros együttműködés miatt ő az, aki leginkább rálát a családra, a szakmai tudásának köszönhetően képes észrevenni a problémákat, rendellenességeket, tehát kimondhatjuk, hogy nélkülözhetetlen tagjai az egészségügyi ellátórendszernek.
Mivel a védőnők bevonhatók a méhnyakrákszűrés folyamatába is, ezért ezen a téren is nagyon alapos felkészítést kapnak, ami nem csupán elméleti ismeretekből áll, hanem a gyakorlatban történő elsajátításról is. Fontos, hogy megfelelő tudással rendelkezzenek a mintavétel mikéntjéről és arról is, hogy mikor kell esetleg megismételni. Ez kiemelten fontos azoknál a településeknél, ahol a szakorvosi jelenlét korlátozottabb, kevesebb nőgyógyász van, ezért adott esetben messzebbre kellene utaznia a nőnek egy nőgyógyászati szűrés érdekében. Ilyen település egyébként Borsodban is van. A klimax is olyan témakör, amelyben a védőnők képesek segítséget nyújtani a nőknek, az ebbéli ismeretek átadása is olyan terület, ami az idő haladtával minden nőt érint.
Ahhoz azonban, hogy ezek a képzettségi potenciálok valósan be tudják tölteni a szerepüket, az is kell, hogy ne csak a felkészültség legyen megfelelően magas színvonalú, hanem a kellő kompetenciák mellé a szükséges feltételek is jelen legyenek. Az elvi esélyek mellé fel kell sorakozzanak a lehetőségek, a szorosabb együttműködés a nőgyógyászok és a védőnői szolgálat között, az intézményi keretek, ahol a védőnő a tevékenységet, például a kenetmintavételt szakszerűen el tudja végezni, az önkormányzati részvétel is kell ahhoz, hogy az edukációs és ismeretterjesztő, valamint a prevenció érdekében végzett tevékenységük megfelelő teret kaphasson.
Mik a tapasztalatok a nők rákos megbetegedéseivel kapcsolatban? Érezhető a prevenciós szemléletmód eredménye?
Összességében a statisztika szerint némileg csökkent egyes nőgyógyászati rákos megbetegedések száma. A petefészekrák az, ami nem csökken egyelőre, ez jellemzően az idősebb korosztályt érinti, 65 éves az átlagéletkor ebben a tekintetben. Sajnos sok esetben, nagyjából 70 %-ban későn kerül el orvoshoz az érintett, az átlagos halálozási életkor pedig 75 év. Vannak szűrővizsgálati lehetőségek, azonban ez a korosztály már ritkán jár rákszűrésre. A betegség kialakulását követően viszont az eredményességet nagyban befolyásolja, hogy mennyire előrehaladott, milyen stádiumban lehet elindítani a gyógyítás folyamatát. Az orvostudomány törekszik a leghatékonyabb kezelések kidolgozására.
A fiatalok felnőtté válásának folyamatában milyen szerepet tölthet be egy védőnő?
Az iskolai védőnők valóban képesek segítséget nyújtani a prevenciós szemlélet kialakításában a fiataloknál, akár a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében a felvilágosításban, illetve a védőoltások szerepére való figyelemfelhívás terén. Amikor kialakul a bizalom, egy fiatal lány meg tudja osztani a gondolatait, akár a félelmeit is egyes egészségügyi kérdésben a védőnővel. A HPV vírussal kapcsolatban, a védőoltás biztonságot nyújtó képességében való eligazodásban szerepet játszik a tudásuk. Ez azért is fontos terület, mert Magyarországon az oltás iránti szkeptikus hozzáállással lehet találkozni. Pedig statisztikailag is igazolható, hogy lényegesen magasabb az egészségvédő hatása, mint amennyi problémát okozhat az esetleges mellékhatás. Meggyőződésünk, hogy a bizalmatlanság leküzdésében a felvilágosítás, az ismeretbővítés a leghatékonyabb eszköz, amiben nagy szerepük lehet a védőnőknek, hiszen ők találkoznak a legtöbbet az érintettekkel. A HPV oltásról kimondható, hogy igazoltan csökkenti a méhnyakrák kialakulásának gyakoriságát. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az oltás felvétele esetén ne lenne ugyanolyan fontos a rendszeres rákszűrés.
Milyen tendenciák figyelhetők meg a gyermekvárásban?
Az egyik legszembetűnőbb, hogy a nők egy része érettebb korban vállal gyermeket, ez pedig rejthet egészségügyi kockázatot. A női szervezet az idő haladtával természetes módon változik, ugyanakkor az első szülés időpontjának kitolódásával emelkednek a rizikófaktorok is, ezért a várandósgondozásban erre fel kell hívni a kismamák figyelmét. A társadalmi folyamatok és elvárások az emberek figyelmét, mondhatjuk, hogy jobban lekötik a korábbiaknál. A várandósság időszakában a nő figyelme már a megszületendő gyermek felé kellene forduljon. Azt is érdemes tudni, hogy a sugárzó elektronikus eszközök sem tesznek jót a szervezetnek, gyulladásos folyamatokat, illetve alvászavart okozhatnak. Jó lenne, ha a nők le tudnának csendesedni, befelé tudnának figyelni a gyermekvárás időszakában. Ez nem csupán az anya szempontjából lényeges, hiszen minden, ami a testében történik a babavárás időszakában, az ténylegesen hatással van a magzatra is. Beleértve ebbe a fizikai és a pszichés, a lelki folyamatokat is.
A szülések hány százalékában fordul elő komplikáció?
A populációt tekintve nagyságrendileg 20 % körüli az esetek aránya. Ennek egyik fő oka a társadalmi változásban keresendő. Abban, hogy egyre több nő van, aki 35 év felett vállal először gyermeket, ami meglehetősen sok kockázatot rejt magában. Mivel ezekben az esetekben első szülésről van szó, ezért ez nem ugyanaz a helyzet, mint amikor a nő a többedik gyermeket vállalja ebben az életkorban. Meglehetősen nagy számban fordul elő például a császármetszések szükségszerűsége.
A tudomány fejlődésével egyre kisebb súlyú koraszülötteket tudnak megmenteni. Mi áll a korszülések hátterében és milyenek az életkilátásai a babáknak?
A szülés korai beindulásának a hátterében lehetnek patológiás okok, betegségek, befolyásolhatja a felgyorsult és stresszszintben magas életmód, fertőzések, korábbi vetélés, fejlődési rendellenesség, terhességi szövődmény, magas vérnyomás, helytelen életviteli szokások, illetve a már említett késői gyermekvállalás is. A túl fiatal nő szülése ugyanúgy kockázatot jelent, mint például egy 45 év feletti hölgy első szülése. Nyilván az életbenmaradási esélyek egyenes arányban növekszenek a méh biztonságában eltöltött idővel. Az inkubátorok megjelenése is segítette a koraszülött babák potenciálját és számos egyéb feltétel is biztosítható ma már a számukra. Ugyanakkor van egy határvonal, aminek a 24. hetet tartjuk. Számos koraszülött egyébként jó eséllyel hoz be a hátrányból annak ellenére, hogy az anyaméhen kívül sokkal nehezebb a baba dolga. A koraszülöttek fogékonyabbak lehetnek a betegségekre, amiket a fejletlenebb szervezet nehezebben győz le. A kórház koraszülött osztályáról akkor adják ki a gyermeket, amikor azt orvosi értelemben biztonságosnak ítélik, ez pedig nagyban függ a súlygyarapodástól, az újszülött fejlődésétől. Egy koraszülött gyermek gondozása egyébként nagyobb erőforrásokat kíván a családtól is, fizikai és pszichés értelemben egyaránt.
Egy időben hangsúlyos igényként felmerült az otthonszülés lehetőségének biztosítása. Hol tart most ez a folyamat?
Az otthonszülés törvényileg szabályozott, emellett a szülésznők rendelkeznek megfelelő szakmai tudással a szülés levezetésére. Én személy szerint mégsem vagyok a híve annak, hogy a nők otthon szüljenek, mert bármikor előadódhat egy nem várt komplikáció, ami kórházi, akár műtéti beavatkozást tesz szükségessé. Ilyen esetben a mentő kiérkezése és az intézménybe szállítás értékes időveszteséggel jár. Különösen igaz ez olyan térségben, ahol a kórház elérése hosszabb időt vesz igénybe. Ezért nagyon szigorúan van szabályozva, hogy kinél jöhet egyáltalán szóba az otthonszülés lehetősége, beleértve az anya életkorát, a kockázati tényezőket, a patológiás kritériumokat, a magzat méretét, a szülés várható lefolyásának a megítélését is.
Csaba Beatrix
Képek: Pexels
