Fodor Bence osztotta meg nyári kalandját a Vadkemping nevű Facebook-csoportban. Beszámolója alapján pedig egyértelmű, hogy a nyaralás nem feltétlenül jelent tengerparti koktélozást vagy zsúfolt városnézést. A vakációhoz és a hétköznapokból való kiszakadáshoz elég némi felszerelés, majd utunk során olyan hatások érhetnek, melyekről évekig beszélni fogunk.
A túrázó elmesélése alapján egy Miskolc-Szeged távot tett meg, mindössze egy SUP-pal és egy sátorral. A nyolcnapos túra a Sajóról indult, majd Kesznyétenen kötött ki egy szigeten, ahol pihenés közben még egy pörköltet is főzött.
A második napon már a Tiszán haladt, ahol hajnalban őzeket és rókákat, vaddisznókat látott. Egy barátságos horgásztársaság kávéval kínálta, és elismerően hallgatták meg a túrával kapcsolatos terveit. Fodor bejegyzésében olvashatjuk, hogy a horgászok gyerekkoruk óta terveztek ilyen túrát, de sosem vágtak bele. A kávék elfogyasztása után folytatta útját, majd Tiszacsege közelében sátrazott.
Harmadik napján 45 km-t tett meg, ezzel elhagyva Tiszafüredet. Elmondása szerint erre az estére találta meg a legszebb kempinget a Tisza-tó mellett. Egy gát futott mellette, amelynek túloldalán gólyák vadásztak. Reggel azonban erős szélviharra kelt, de végül, így is elindult, és 25 kilométert evezett.
Napjai hasonló ritmusban teltek: sátorbontás, evezés, esti tűzrakás és a természetben való gyönyörködés. Az út során gyakran horgászhelyeken vert sátrat, ahol barátságos helyieket ismerhetett meg. Túrájának ötödik napján elérte Szolnokot, ahol útbaigazítást kapott, majd kivételesen egy panzióban töltődött fel, hogy másnap újult erővel folytathassa útját. A Tiszakécske környékén különösen idilli táborhelyre akadt, ahol hódok köröztek sátra közelében. Világukban ő volt a betolakodó, de mintha ők is elfogadták volna jelenlétét és így békében pihenhetett.
Hét nap kaland és evezés alatt már elhagyta Csongrádot, ahol a kis táborában húslevest és marhapörköltet vacsorázott. Tudta, hogy holnap még 68 km vár rá. Ezt gyors tempóban szerette volna megtenni, ám este 7 óra körül viharba keveredett. „Eső, egy-két villámlás és erős szél, szerencsére hátulról. Ez ritka, úgy gondoltam vagy úgy akartam gondolni, hogy most még a szél is velem van és azt akarja, hogy beérjek. 8 felé már éreztem, hogy fáradt vagyok, de minél előbb ki akartam kötni, hogy összepakoljak, átöltözzek, nagyjából megszáradjon a cuccom a Tisza és a vihar után.” – írta bejegyzésében. A kalandos kirándulást Szegeden zárta, ahonnan telekocsival utazott Budapestre, majd taxival ért haza.
Fodor hozzátette, hogy örül annak, hogy elindult és reméli még sok hasonló élményben lesz része.
Szöveg: Pál Dániel; Fotók: Fodor Bence
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
