A betiltás ellenére minden idők legnagyobb Pride-felvonulása zajlott le békésen a fővárosban.
A 2025-ös Budapest Pride minden korábbi rekordot megdöntött: a szervezők becslései szerint akár 200 ezer ember vett részt a 30. jubileumi felvonuláson, amely így a valaha volt legnagyobb LMBTQ-rendezvénnyé vált Magyarországon. Az esemény különleges jelentőségét az adta, hogy mindez a kormány hónapokig tartó betiltási kísérletei ellenére történt meg.
Orbán Viktor számítása nem jött be
A miniszterelnök februári évértékelőjében még magabiztosan jelentette ki, hogy a Pride szervezői ne is bajlódjanak az előkészítéssel, mert az esemény nem kerül megrendezésre. A kormányfő egyenesen kidobott pénznek és időnek nevezte a szervezést. A Fidesz-kormány márciusban módosította a gyülekezési törvényt, a rendőrség többször is megtiltotta a rendezvényt, és komoly szankciókkal fenyegették a résztvevőket.
A fenyegetések sokrétűek voltak: akár 200 ezer forintos bírság várhatta azokat, akik részt vesznek a “tiltott” rendezvényen, arcfelismerő rendszerek kihelyezésével ijesztgették az embereket, a szervezőket pedig börtönbüntetéssel fenyegették meg. Az utolsó pillanatig tartott a kormányzati nyomásgyakorlás.
A valóság azonban egészen mást hozott: délután háromkor olyan tömeg vonult ki Budapest utcáira, amely a Műegyetem rakparttól a Deák térig terjedt – több mint két kilométeres embersor alakult ki. A résztvevők között nemcsak az LMBTQ-közösség tagjai voltak, hanem olyan emberek is, akik korábban soha nem vettek részt hasonló rendezvényen, de fontosnak tartották kiállni a szabadságjogok mellett.
Rendszerváltás óta példátlan társadalmi mozgósítás
Politikai elemzők szerint 2006 óta nem volt olyan esemény Magyarországon, ahol az állampolgároknak mérlegelniük kellett volna, biztonságos-e részt venni egy tüntetésen. Sokan sapkával, napszemüveggel próbáltak védekezni az arcfelismerő kamerák ellen, számoltak bírsággal, esetleg rendőri erőszakkal.
Ennek ellenére rekordszámú tömeg jelent meg, ami a rendszerváltás óta példátlan civil bátorságról tanúskodik. A felvonulás békés, fesztivál-hangulatú volt, méltóságteljes és atrocitásoktól mentes – még a kormányoldali média sem tudott megbotránkoztató jeleneteket kiemelni.
Karácsony Gergely politikai mestercsapása és Magyar Péter lavírozása
Budapest főpolgármestere kulcsszerepet játszott az esemény sikerében: fővárosi rendezvényként szervezte meg a Pride-ot, ezzel jogi védelmet biztosítva a résztvevőknek. Ez egyben levette a szervezők válláról a jogi felelősség terhét is. Karácsony politikai érzéke ezúttal nem hagyta cserben – egyedüli ellenzéki vezetőként sikeresen szembeszállt a kormánnyal egy fontos szimbolikus ügyben.
Magyar Péter helyzete különösen érdekes volt: a Fidesz nyilvánvalóan csapdát akart állítani neki, hogy kényszerítse állást foglalásra az LMBTQ-kérdésekben, ezzel esetlegesen elriasztva konzervatív támogatóit. A Tisza Párt elnöke azonban ügyesen navigált: nem kellett nyíltan szivárványos zászlót lobogtatnia, de nem is veszítette el liberális szimpatizánsait. Egyszerűen a jogállam helyreállításáról beszélt, elkerülve a kulturális csatározást.
A Mi Hazánk kudarca és a rendőrség dilemmája
A Mi Hazánk Mozgalom megpróbálta lezárni a Szabadság hidat, hogy megakadályozza a felvonulást, de ez inkább saját csapdájukká vált. Az ellentüntetők végül szinte láthatatlanok maradtak, bár később bejelentették, hogy feljelentést tesznek a rendőrség ellen, mert szerintük az ő gyülekezési joguk sérült.
A rendőrség helyzete különösen kényes volt. Meglepő módon végül nem próbálta megakadályozni vagy szétoszlatni a rendezvényt. A hatóságok láthatóan felismerték, hogy egy százezres, békés tömeg ellen való fellépés beláthatatlan következményekkel járna, ráadásul nemzetközi figyelem mellett. Ehelyett inkább az ellentüntetők és a Pride résztvevői közötti összecsapások megelőzésére koncentráltak, ami sikerrel járt. Még az Erzsébet hídra is ráterelik a tömeget, amikor a Szabadság hidat lezárták az ellentüntetők.
Nemzetközi figyelem és diplomáciai nyomás
A budapest Pride nemzetközi visszhangja is példátlan volt. Számos külföldi diplomata, politikus vett részt az eseményen, 33 budapesti nagykövetség közös nyilatkozatban állt ki a rendezvény mellett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt a résztvevők védelmében, amit Orbán Viktor nem habozott Leonyid Brezsnyevhez hasonlítani.
A nemzetközi sajtó kiemelten foglalkozott az eseménnyel – a BBC-től a New York Times-ig, a német Bildtől a svájci Neue Zürcher Zeitungig minden jelentős médium tudósított róla. A külföldi lapok azt hangsúlyozták, hogy a felvonulás túlnőtt az LMBTQ-jogok védelmén, és a magyar kormány jogkorlátozó intézkedései elleni általános tiltakozássá vált.
Greta Thunberg svéd aktivista személyesen is részt vett az eseményen, és fasiszta támadásnak nevezte a kormány intézkedéseit. A német politikusoktól kezdve a belga liberális párt elnökéig sokan érkeztek, hogy szolidaritást vállaljanak.
A kormányzat zavaros reakciói
A Pride sikere után a kormányzati kommunikáció láthatóan zavarban volt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán államtitkár egyaránt Brüsszel befolyására próbálta visszavezetni az eseményt, Szentkirályi Alexandra pedig a főváros csődjével próbálta összekapcsolni a rendezvény költségeit.
A reakciók arról árulkodtak, hogy még nem született meg a propaganda-narratíva arról, hogyan magyarázzák el a kormányhű választóknak, miért is történhetett meg az, amit a miniszterelnök lehetetlennek mondott. A Magyar Nemzet és az Origo tudósításai sem tudták feloldani azt az ellentmondást, hogyan rendezhetett meg egy olyan eseményt Budapest, amely a kormányzati narratíva szerint veszélyezteti a gyerekeket.
Mit jelent ez az Orbán-rendszer számára?
A Pride sikere súlyos politikai vereség Orbán Viktor számára több szempontból is:
- Varázs megtörése: Az elmúlt 15-20 évben sokszor úgy tűnt, hogy a Fidesznek minden sikerül, mintha a szerencse is mellettük állna. A 2024-es kegyelmi botrány óta azonban mintha elpártolt volna tőlük a szerencse. A Pride-ügy ebből a szempontból a kegyelmi ügynél is súlyosabb “ki nem kényszerített hiba” volt.
- Tekintélyvesztés: Az elmúlt évtizedekben először fordult elő, hogy a miniszterelnök nyíltan kijelentett valamit, amit aztán nem tudott megvalósítani. Ez komolyan sérti az erős vezető imázsát, hiszen az ő varázsa éppen a teljhatalom látszatában állt.
- A jogállam tehetetlensége: Az esemény megmutatta, hogy mit érnek a fideszes jogszabályok a valódi társadalmi összefogással szemben. A kormány minden jogi eszközt bevetett, mégis kudarcot vallott.
- Társadalmi valóság felismerése: Az esemény rávilágított arra, hogy sokkal többen támogatják a szabadságjogokat Magyarországon, mint azt a kormány gondolta. A tömegben olyan emberek is voltak, akik egyébként nem feltétlenül támogatják az LMBTQ-ügyeket, de fontosnak tartották a demokrácia védelmét.
Politikai következmények
A Pride sikere átrendezheti a politikai erőviszonyokat. Magyar Péter sikeresen elkerülte a fideszes kelepcét, Karácsony Gergely tekintélyt szerzett, a Fidesz pedig presztízsveszteséget szenvedett. Az esemény azt is megmutatta, hogy van értelme szembeszállni a kormánnyal – a megfélemlítés nem mindig működik.
A rendezvény békés lefolyása és a hatalmas részvétel azt is jelzi, hogy a magyar társadalom nem olyan megosztott ezekben a kérdésekben, mint ahogy a kormányoldali kommunikáció sugallja. Az esemény inkább a szabadságjogok és a demokrácia védelmének szimbólumává vált, mintsem egy szűk kisebbség ügyévé.
A 2025-ös Budapest Pride így nem csak egy sikeres LMBTQ-rendezvény volt, hanem egy politikai fordulópont is, amely megmutathatja az utat a 2026-os választások felé. Első alkalommal érezhették úgy sokan, hogy Orbán Viktor nem mindenható, és hogy a civil társadalom képes lehet szembeszállni a hatalommal.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
